Múlt-kor.hu

Az évek során több mint 120 okot feltételeztek már Mozart halála kapcsán

Az évek során több mint 120 okot feltételeztek már Mozart halála kapcsán

Az évek során több mint 120 okot feltételeztek már Mozart halála kapcsán

226 éve, 1791. december 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart. Csodagyerekként kezdte, ötévesen komponált, életének 35 éve alatt komponált műveinek folyamatos lejátszása 10 napot venne igénybe.

Szülei hetedik és utolsó gyermekeként 1756. január 27-én született Salzburgban Wolfgang Amadeus Mozart. Első zenei leckéit apjától vette, akinek európai hírű hegedűiskolája volt, csodagyerekként előbb olvasott kottát, mint betűket, ötévesen már komponált. Apja Wolfgangot és nővérét, a zongorista Nannerlt már egészen kis korukban európai turnékra vitte, Mozart végül életének több mint harmadát töltötte úton. Fellépett Bécsben Mária Terézia, Párizsban XV. Lajos, Londonban III. György, Weimarban a költő-fejedelem Johann Wolfgang Goethe előtt, játszott négykezest Joseph Haydnnal, találkozott Farinellivel, a legendás kasztrálttal. 1782-ben megnősült, bécsi szállásadója kisebbik lányát, Constanze Webert vette el.

Kilencévesen kapta első zeneszerzői megrendelését hat zongoraszonátára. Később II. József kérésére írta a Szöktetés a szerájból és a Cosí fan tutte című operáját, II. Lipót koronázására komponálta Titusz kegyelme című operáját, amelynek bemutatóján ő vezényelt. A közhiedelemmel ellentétben még élete végén sem volt szegény, de az is igaz, hogy mindig pénzszűkében volt. Anyagi gondjait nem csak a férje zsenijét megérteni képtelen, szórakozásokat kedvelő Constanze költekezése okozta, maga Mozart sem tudott bánni a pénzzel, ráadásul szenvedélyes biliárdjátékos volt.

Életének alig harmincöt éve alatt minden műfajban ontotta a remekműveket. Első jelentős sikere a Bastien és Bastienne című daljáték volt, amelyet alig tizenkét évesen írt. 1788-ban hat héten belül írta utolsó három nagy szimfóniáját, az Esz-dúrt, a g-mollt és a C-dúrt (Jupiter). Operái közül a leghíresebb az Idomeneo, a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága, a Cosí fan tutte és a Don Giovanni, az "operák operája", amelyről Kierkegaard írt hosszú esszét. Utolsó operája A Varázsfuvola, amelyet a svéd Ingmar Bergman és az angol Kenneth Branagh is filmre vitt (utóbbi a cselekményt az első világháború idejére helyezte). Utolsó alkotása a Requiem, amelyet a "titokzatos fekete köpenyes", Franz von Walsegg gróf rendelt meg a súlyos beteg zeneszerzőtől, s amelyet Mozart halála után tanítványa, Franz Süssmayr fejezett be.

Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1791. december 5-én halt meg Bécsben, "heveny köleshimlő" miatt. Azóta több mint 120 halálokot feltételeztek a reumatikus gyulladásos láztól a mérgezésen, fonalféreg-fertőzésen, merényleten át a vesebetegségig (erre utalna Mozart különleges alakú fülkagylója, s hogy betegesen érzékeny volt a durvább hanghatásokra). A járvány miatt a város határán kívül, jelzés nélküli sírba temették, utolsó útjára csak néhányan kísérték. Köztük volt "örök riválisa", Antonio Salieri olasz zeneszerző is, akiről a (megalapozatlan) legenda azt tartja, hogy féltékenységből ő mérgezte meg Mozartot. Kettejük vetélkedése sokak képzeletét megihlette, Puskin művéből Rimszkij-Korszakov operát írt, Peter Shaffer brit drámaíró a zseni és középszer témáját boncolgató darabjából Milos Forman rendezett nagysikerű filmet Amadeus címmel.

A felfoghatatlan zenei tehetséggel megáldott Mozart tudott komponálni beszélgetés és étkezés, sőt mások zenéjének hallgatása közben is, kiválóan rögtönzött, a zongorán fejjel lefelé, letakart billentyűzettel és háttal állva is játszott. Egész zeneműveket jegyzett meg első hallásra, a legenda szerint tizennégy évesen hallotta a Sixtus-kápolnában Allegri Miserere című művét, amelynek kottáját hétpecsétes titokként kezelték. Az évente csak egyszer előadott, negyedórás darabot szállásán fejből leírta, a zenekedvelő pápa pedig nem kiátkozta, hanem kitüntette a fiatal zsenit.

Bámulatos könnyedséggel komponált, kottáin egyetlen javítás sem látható. Egyik legnépszerűbb művét, az Egy kis éji zenét mindössze egy nap alatt vetette papírra, a Hull a pelyhes fehér hó című gyerekdalra 12 variációt írt. Ugyanakkor az őrületbe kergette munkatársait, mert a partitúrákkal csak az utolsó pillanatban készült el, a Don Giovanni nyitányát például csak a bemutató napján kapták meg a zenészek. Salzburgban ma is mutogatják a Varázsfuvola-házat, ahová szövegíró barátja, Emanuel Schikaneder zárta be, hogy tartani tudják a határidőt.

Mozart, aki 1785-től egy szabadkőműves páholy tagja volt, nem jelölte műveit opus-számmal, nem is mindig keltezte azokat. Műveit először 1862-ben az osztrák botanikus-zenetörténész Ludwig von Köchel rendezte időrendbe. A Köchel-jegyzékben 626 zenemű szerepel, az első a Menüett zongorára 1762-ből, az utolsó a Requiem 1791-ből. Az elmúlt években több, eddig ismeretlen Mozart-partitúrát is találtak, egyik legnépszerűbb (A-dúr, K. 331) szonátájának eredeti kézirattöredékét az Országos Széchényi Könyvtárban fedezték fel. Idén került elő a prágai Cseh Zenemúzeumban Mozart és Salieri közös, rég elveszettnek hitt szerzeménye (Per la ricuperata salute di Ophelia), amelyet 1785-ben írtak Bécsben.

Mozart muzsikája számtalan filmben felhangzik (A remény rabjai, A király beszéde, Ál/Arc, A nyolcadik utas: a halál, Batman, Charlie angyalai). A Mozart-kultusz ma is virágzik, életéről készült musical, balett, színdarab, rajzfilmsorozat, nevét viseli a híres salzburgi Mozarteum, édesség, kávéház, üdülőhajó, virág, alakja több popdalt is ihletett, operái szereplőiről kisbolygókat neveztek el.

Az évek során több mint 120 okot feltételeztek már Mozart halála kapcsán

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Főszerkesztő-helyettes: Ács Tibor Adrián
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Báló Edina, Czókos Gergő, Hajdu T. Tibor, Lados Tamás

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra