Múlt-kor.hu

Annyira bízott a „bolond” Disney a Hófehérke és a hét törpe sikerében, hogy jelzáloghitelt vett fel a házára

Annyira bízott a „bolond” Disney a Hófehérke és a hét törpe sikerében, hogy jelzáloghitelt vett fel a házára

2018. február 5. 13:56 MTI

Nyolcvan éve, 1938. február 4-én vetítették először nyilvánosan Walt Disney első egész estés rajzfilmjét, a Hófehérke és a hét törpét.

Az akkor már két Oscar-díjjal rendelkező Disney fejéből a Micky egér és a Három kismalac című rövidfilmek sikere után, 1934 őszén pattant ki egy egész estés rajzfilm ötlete. Alapanyagnak az angol nyelvterületen is népszerű Hófehérke és a hét törpe című Grimm-mesét választotta, az ötlet azóta izgatta, hogy tizenöt évesen megnézte a történet némafilm változatát. Azt remélte, hogy produkciója a stúdió presztízsét és anyagi helyzetét is megerősíti, de ebben rajta kívül senki sem hitt. Hollywood-szerte őrültnek tartották, a filmet “Disney bolondságaként” emlegették, még felesége és bátyja is le akarták beszélni, de ő hajthatatlannak bizonyult.

A tervezett negyedmillió dolláros költségvetés – egy rövidfilm tízszerese – hamar megtriplázódott, aztán meghatszorozódott. Ennek előteremtéséhez a sikerben rendületlenül bízó Disney szó szerint mindent kockáztatott, végül még a házára is jelzáloghitelt vett fel. Az alkotómunka szinte összes fázisában tevékeny szerepet vállalt, miközben rendkívüli érzékkel hangolta össze a csapat munkáját. Azt is fontosnak tartotta, hogy a rajzolók más filmekből merítsenek ihletet, így nem véletlen, hogy bizonyos jelenetekben az 1936-os Rómeó és Júlia, illetve az 1931-es Dr. Jekyll és Mr. Hyde hatása is érződik. A mozi elkészítésén 750 ember dolgozott, a munka során csaknem kétmillió vázlat készült, a film végleges formájában 250 ezer képet tartalmazott.

A forgatókönyvírók egy ötvenes listát folyamatosan szűkítve választottak találó nevet a hét törpének, így született meg a rangidős, szemüveges Tudor, a mindig vidám Vidor, az álmos Szundi, a náthás Hapci, a félénk Szende, a mogorva Morgó és a néma Kuka karaktere. A történet komikusabbá, szerethetőbbé tételébe a cég összes munkatársát bevonta, minden egyes ötletért öt dollárt fizetett. Elképzelése kezdetben egy humoros film volt, amely a törpékre öszpontosít, de aztán fokozatosan Hófehérke és a gonosz mostoha konfliktusa került a középpontba. A több évig tartó munka során a mostoha is sokat változott: kezdetben csúf, kövér öregasszonynak álmodták meg, végül Disney javaslatára inkább egy narcisztikus, kemény királynő képe jelent meg a vásznon. A karakterek megrajzolásakor élő színészekkel felvett jeleneteket is tanulmányoztak, a munka során egy új kamerarendszert fejlesztettek ki, amely térbeli hatást eredményezett. A kísérőzenét – a filmtörténetben először – külön hanglemezen is kiadták, s ez is hatalmas siker lett, a dalokat azóta számtalanszor feldolgozták.

A premierre 1937. december 21-én került sor a hollywoodi Carthay Circle mozipalotában, a válogatott közönség soraiban olyan hírességek ültek, mint Charlie Chaplin, Ed Sullivan, Marlene Dietrich, Judy Garland és Clark Gable, a mozi előtt 30 ezres tömeg gyűlt össze. Az érzelmes és szórakoztató történet elsöprő sikert aratott, a hírességek felállva tapsoltak, a Time magazin következő számának címlapján Disney és a hét törpe volt látható. Az animációs film új korszakát megnyitó Hófehérke és a hét törpe a nagyközönség elé 1938. február 4-én került az RKO forgalmazásában. A bevétel hamar elérte a nyolcmillió dollárt, ezzel az addig készült legsikeresebb hangosfilm lett. Érdekesség, hogy a bemutató idején Angliában túl hátborzongatónak találták, ezért 16 éven aluliak csak szülő kíséretében tekinthették meg.

Disney elvéhez hűen, amely szerint “nem azért készítek filmeket, hogy pénzt keressek, hanem azért keresek pénzt, hogy jobb filmeket gyárthassak”, a bevételből új stúdiót épített. 1993-ban ez lett az első film, amelyet teljes egészében digitálisan újítottak fel. A Hófehérke és a hét törpe a bemutató óta 418 millió dollár bevételt hozott, ezzel minden idők legjövedelmezőbb rajzfilmje, az inflációt is tekintetbe véve pedig a tizedik legnagyobb bevételt hozó film.

Mivel abban az időben animációs filmeket nem díjaztak, 1938-ban csak a Leigh Harline nevével fémjelzett legjobb kísérőzenét jelölték az Oscar-díjra. A következő évben az Amerikai Filmakadémia különdíjjal jutalmazta a filmet: “innovatív technikájával milliókat bűvölt el, és úttörője volt a szórakoztatás új területének” – állt az indoklásban. Walt Disney, a film producere a rendes méretű díjat – stílusosan – hét kis Oscar-szobrocskával együtt vehette át.

Hófehérke 1987-ben első rajzfilm-szereplőként kapott csillagot a hollywoody hírességek sétányán. A mesefilmet 1997-ben az Amerikai Filmintézet minden idők 100 legjobb filmje közül a 49. helyre sorolta, 2007-ben a 34. helyre lépett előre. Az első és klasszikus magyar szinkron 1962-ben készült, a mesélő Pálos György, Hófehérke magyar hangja Váradi Hédi (énekhangja Házy Erzsébet) volt, a királynő Lukácsy Margit és Vay Ilus hangján szólalt meg, a törpéknek többek között Csákányi László, Márkus László, Egri István és Suka Sándor kölcsönözte hangját, később 2011-ben is készült egy újabb szinkron.

Annyira bízott a „bolond” Disney a Hófehérke és a hét törpe sikerében, hogy jelzáloghitelt vett fel a házára

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. nyár: Szerelmes uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra