Múlt-kor.hu

A világ igazai – 3 hős magyar embermentő, akiknek ezrek köszönhették életüket

A világ igazai – 3 hős magyar embermentő, akiknek ezrek köszönhették életüket

Április 16-a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. E nap apropóján nemcsak a népirtás mintegy hatszázezer zsidó és több tízezer cigány áldozatairól kell megemlékeznünk, de nem feledkezhetünk meg azokról az emberekről sem, akik akár a saját életük kockáztatásával segítettek embertársaikon. Három hős embermentő történetét mutatjuk most be.

„A szürke nővér”: Slachta Margit (1884-1974)

„Aki megment egy életet, az egész világot ment meg.” (Talmud)

Legalább hétszáz emberről tudunk, akik – a magyar társadalom többségével ellentétben – a vészkorszak legsötétebb óráiban segítő kezet nyújtottak a zsidó (cigány, homoszexuális, stb.) munkaszolgálatosoknak, a gettósított foglyoknak és a deportáltaknak. Magyarok, külföldi diplomaták, papok, szerzetesek, katonák, civilek, férfiak, nők, befolyásos emberek és egyszerű, hétköznapi hősök – ami közös bennük, az a bátor kiállás, amelynek köszönhetően emberek ezreit mentették meg az értelmetlen pusztulástól. A teljesség igénye nélkül álljon itt emlékül három hős zsidómentő rövid története – sok száz társukhoz hasonlóan ők is elnyerték a jeruzsálemi Jad Vasem intézet „világ igaza” kitüntetését.

Slachta Margit a „boldog békeidőkben” született, politikai pályája azonban a Horthy-korszakban bontakozott ki – ő volt az első női képviselő, aki 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben bejutott a Parlamentbe. 1923-ban megalapította a Szociális Testvérek Társasága nevű katolikus női szerzetesrendet (tagjait az „szürke nővéreknek” hívták) amely később nemzetközi jelentőségű szervezetté vált. A nők állampolgári jogainak védelmére és azok érvényesítése céljából Slachta létrehozta a Keresztény Női Tábort, később pedig a Szentlékek Szövetséget is.

Slachta Margit 1941-ben elsőként szólalt fel a zsidók Galíciába való kitoloncolása ellen. A foglyok többségét Kamenyec-Podolszkijnál később lemészárolták, ám Slachta határozott kiállásának hatására később leállították a deportálást. 1942-ben megkezdődött a szlovákiai zsidók deportálása is: ennek hírére Slachta a rend intézményeit a zsidó menekültek megsegítésének szolgálatába állította, és személyesen járt közben a pápánál, így mintegy 20 000 szlovákiai zsidónak sikerült megmenekülnie. Slachta Margit Budapesten a Szociális Testvérek Thököly úti rendházában számos zsidónak segített menedéket találni, másokat pedig hamis papírokhoz juttatott. A rendház éppen a XIV. kerületi nyilas pártházzal szemben állt. A nyilasok támadását persze nem kerülhették el, és egy alkalommal magát Slachtát is bántalmazták – a „szürke nővérnek” azonban sikerült megőriznie a hidegvérét, és így elkerülhették a házkutatást. Bár a világháborút követő demokratikus időszakban képviselőként még bejutott a Parlamentbe, 1949-ben, a kommunista diktatúra kiépülését követően Slachta Ausztriába, majd az USA-ba emigrált.

Újságíróból fáradhatatlan szerzetesnő: Boldog Salkaházi Sára (1899-1944)

Eredeti neve Schalkház Sarolta Klotild volt. Kassán született, ahol tanítónői diplomát szerzett, majd néhány évig tanított is – hivatásának gyakorlásától azonban az első világháború után eltiltották, mert nem volt hajlandó a csehszlovák kormányra felesküdni. Amikor a tanítói állását elvesztette, könyvkötészetet kezdett tanulni, de dolgozott a húga kalapüzletében is, és közben novellákat, tárcákat írt felvidéki magyar újságokba. A kor divatos szimbolikus kifejezésmódját hamar elsajátította, és a kisebbségi létbe szorított magyarság szószólójává vált, 1926-ban pedig Fekete furulya címmel első novelláskötete is megjelent.

Salkaházi – túl egy rövid ideig tartó jegyességen – 1927-ben megismerkedett a Szociális Testvérek Társaságának tevékenységével, és elvégezte a rend által szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot, majd kérte a rendbe való felvételét. A budapesti anyaházban némiképp furcsállották Salkaházi Sára szabados, „újságírós” életvitelét – Salkaházi azonban belátta, hogy változtatnia kell, ezért leszokott a dohányzásról és igyekezett alkalmazkodni a rend követelményeihez. Salkaházi Sára fáradhatatlan tanító és szervező volt, 1934-ben éppen a túlhajszoltsága és kimerültsége miatt kellett elhalasztania a fogadalomtételt. 1941-től a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Országos Szövetségének vezetője és a mozgalom lapjának főszerkesztője lett. Slachta Margit és Bernovits Vilma mellett Salkaházi is aktív szerepet vállalt a Szociális Testvérek Társasága által szervezett mentőakciókban.

A Bokréta utcai munkásnőotthonnak, amelyet Salkaházi vezetett, 1944 decemberében kb. 150 lakója volt, közülük legalább harmincan hamis papírokkal bujkáltak. Az otthonban katonákat is elszállásoltak, Sára testvér pedig megdorgálta az egyik nőt, aki véleménye szerint túl szoros kapcsolatot ápolt a velük – a nő megsértődött, és bosszúból elárulta a nyilasoknak, hogy Salkaházi zsidókat rejteget. 1944. december 27-én a nyilasok megszállták az épületet, a lakókat igazoltatták, sokukat le is tartóztatták. Salkaházi Sárát, Bernovits Vilmát és két másik nővért „kihallgatásra” hurcolták – valamennyiüket agyonlőtték a Dunaparton. Egy szemtanú állítása szerint egy alacsony, rövid, fekete hajú testvér a kivégzése előtt szembefordult a katonákkal, és széles mozdulatokkal keresztet vetett – a személyleírás alapján valószínűsíthető, hogy Salkaházi Sára volt az. Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17-én a Szent István Bazilika előtti téren, tízezres tömeg előtt avatták boldoggá.

Az alezredes „bajtárs”: Reviczky Imre (1896-1957)

A revisnyei Revicky család magyar, szlovák és lengyel ősökkel egyaránt rendelkezett, birtokaik nagy része pedig a Felvidéken helyezkedett el. Reviczky Imre a család bánóci birtokán nőtt fel, szlovák nevelőjétől pedig a környékbeli szlovák parasztság nyelvét is megtanulta. Reviczky 1916-ban gyalogos hadnagyként tette le az esküjét, majd az erdélyi hadszíntérre küldték, ahol a benyomuló román hadsereg ellen harcolt. 1918 decemberében alig néhány társával megkísérelték visszafoglalni Trencsént, vállalkozásuk azonban csúfos kudarcba fulladt – a hatalmas túlerővel szemben pedig sokan meghaltak és megsebesültek.

A második világháborúban már honvéd alezredesként teljesített szolgálatot, 1943 májusában azonban meglehetősen „hálátlan” feladattal bízták meg: kinevezték ugyanis az erdélyi X. számú kisegítő munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokául, amely Nagybányán, a zsidó és román munkaszolgálatosok bevonulási központjában állomásozott. Az frissen kinevezett alezredes a táborban azonnal véget vetett a kegyetlenkedésnek, és hozzálátott a visszaélések kivizsgálásához – gondoskodott róla, hogy a munkaszolgálatosokat ugyanúgy kezeljék, mint a katonákat, a kortársak visszaemlékezése szerint pedig mindenkit „uramnak” és „bajtársamnak” szólított. Magyarország német megszállása után Reviczky állomása egyfajta menedékhellyé vált, az alezredes ugyanis tömegével adta ki a behívóparancsokat, így parancsnoksága alatt zsidók százai kerülhették el az Auschwitzba való deportálást. 1944 októberében a nyilas hatalomátvételt követően Reviczky egy közeli erdőségbe küldte fát vágni a munkaszolgálatosokat. Valójában a deportálást akarta elkerülni – néhány nappal később pedig a benyomuló Vörös Hadsereg felszabadította az erdőben dolgozó rabokat. Revicky a szlovák határ közelében fekvő Szalonnán hamis papírokkal segítette a kivégzés előtt álló zsidókat, segítségének köszönhetően sokan megszöktek, és csatlakoztak a közeli szlovák partizáncsapatokhoz. 1945-ben a nyilasok letartóztatták és a sopronkőhidai börtönbe zárták. A nyilasok halálra ítélték, ám az általános fejetlenségnek köszönhetően sikerült megszöknie a börtönből.

A háború után Reviczky-t ezredessé nevezték ki, ám az ötvenes évek elején leszerelték, később még a hadi nyugdíját is megvonták. 1957-ben bekövetkezett haláláig egy szénraktárban nehéz fizikai munkát végzett és nyomorúságos körülmények között élt.

A világ igazai – 3 hős magyar embermentő, akiknek ezrek köszönhették életüket

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tavasz: Sorsgyötörte magyar anyák

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra