Múlt-kor.hu

A Nagycirkusz a kezdetektől fogva egyet jelentett a Városligettel

A Nagycirkusz a kezdetektől fogva egyet jelentett a Városligettel

2019. június 5. 15:12

2018-ban ünnepeltük a modern kori cirkusz megszületésének 250. évfordulóját. A jubileumi évet megnyitó, 12. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál színhelye a Fővárosi Nagycirkusz városligeti épülete. Az ünnepi alkalomból bemutatjuk, sok korabeli képpel illusztrálva, a Városligetben két évszázada zajló cirkuszi életet. Az első rész a kezdeti időszakról szólt, ezúttal a Nagycirkusz születésével és történelmi korszakokon átívelő történetével folytatjuk a jubileumi múltidézést.

Az első ligeti cirkuszigazgatók, akik kivétel nélkül külföldről érkeztek, igyekeztek évről-évre híres nemzetközi attrakciókat szerződtetni. A városligeti állandó cirkusz történetének első fél évszázadában alig találunk hazai artistákat a fellépők között. Kisebb szenzációnak számított annak idején, hogy Beketow Sándor, aki apja, Beketow Mátyás halála után átvette a cirkusz irányítását, 1933-ban egyszerre hat magyar számot is szerepeltetett műsorában. Kedvező változást ezügyben az első, artista körökben kiterjedt hazai kapcsolatrendszerrel cirkuszigazgató, Fényes György (1882–1959) hozott. Működése idején előbb a Néparéna, majd annak 1938-as lebontása után a Nagycirkusz fellépői között is megszaporodott a magyar bohócok és artisták létszáma.

Az 1930-as évektől egyre gyakrabban fordult elő, hogy neves színészek is fellépéseket vállaltak a cirkuszi porondon. Például 1934 nyarán a Vígszínház tásulatának tagjai szerepeltek A cirkusz csillaga című produkcióban. A Pesti Futár tudósítása szerint özönlöttek a nézők a cirkuszba, mint az ingyenuszodába: „A legjobb magyar színészek csörgősapkát tettek fel. Góth Sándor lóra ült, Góthné zenebohóc családanyát játszik, Mály Gerő a legjobb stallmeister. Gombaszögi Ella cirkuszigazgatót alakít, s az egész csodás produkciónak a tetején ott ragyog egy új csillag, Rökk Marika. Röpköd a hátaslovon, felugrik a földről a ló hátára, a kitűnő Jávor Pál elé ugrik, s aztán hátraröpül mögéje, közben vágtatnak. Ezerféle produkciót csinál, fent a kötélen nyaktörő mutatványokat végez. Artistalány, aki színésznő lett, aztán visszament a cirkuszba. Úgy várják, mint a friss vizet. Szomjaznak rá.” Rökk Marika Bécsben is megismételte ezt a cirkuszi produkciót, ott is hatalmas közönségsikert aratva. Egy év múlva pedig már német cirkuszi témájú filmben kapott főszerepet.

Fényes György 1936-tól vette át a Ligetben a cirkuszi élet irányítását. A Fényes-család több szálon kötődött a városligeti mutatványos világhoz. Az apa, Glanz Márton zenebohócként vált ismertté, az édesanya pedig, özv. Fényes Mártonné néven, a híres ligeti panoptikum tulajdonosa volt. Az ifjú Fényes György városligeti vendéglőket működtetett sikerrel, és már vagyonos emberként fordult a cirkuszi vállalkozás felé. Előbb a vurstliban működő Néparénába szervezett olcsó, népszerű gyerekprogramokat. 1936–1943 között pedig kibérelte a Városi Cirkusz épületét is, így – elsőként – kezébe került a teljes városligeti cirkuszi élet irányítása. A visszaemlékezések szerint nagy gondot fordított a cirkusz nézőterének, helyiségeinek tisztaságára és környékének rendjére. Igazgatói működése idején teljesen felújíttatta az egész épületet. Új felirat is került a főbejárat fölé és a plakátokra: Fényes Fővárosi Nagy Cirkusz. Ez az első változata az intézmény ma használatos Fővárosi Nagycirkusz elnevezésének.

A Fényes Fővárosi Nagy Cirkusz programjában összefonódtak a cirkuszi és varieté elemek. Az évről évre megújuló előadások első fele általában erősebben cirkuszi jellegű volt, vadállat- és lovasszámokkal, trapéz akrobatákkal, zsonglőrökkel, bohócokkal. A szünet után következett a gyakran cselekménykeretbe helyezett varieté dzsesszzenével, revütáncosokkal. Közönségsikert aratott 1937-ben a Rivels-testvérek fellépése. A magyar artisták közül a Hortobágyi-ugrócsoport szerepelt, és lehetőséget kapott a bemutatkozásra a porondon az ifjú Eötvös Gábor (1921–2002) zenebohóc is, aki híressé vált számában évtizedeken át, több nyelven, megunhatatlanul kiáltotta a poént: Van mááásik!!!

Fényes György utolsó cirkuszi szezonja az 1943-as volt. A szövetségesek bombázásai miatt 1944-re a főváros már nem adott ki játékengedélyt. A háború után pedig a reakciósként elkönyvelt Fényes nem kaphatott működési engedélyt. Ezzel, hasonlóan a Városliget több más intézményéhez, lezárult a cirkusz működésében egy korszak.  Az ostrom időszakában, 1944–45 telén a német csapatok istállót létesítettek a cirkusz épületében, a tetőt pedig több bombatalálat is érte. Az élet 1945 tavaszán meglepően gyorsan újraindult. A szociáldemokrata párthoz közel álló artisták – a Göndör-testvérek és Árvai Rezső – szerezték meg az értékes játékengedélyt. A cirkusz környékéről elhordatták a háborús törmeléket és az épületet alkalmassá tették az 1945. május 1-jei gyermekelőadásra. Négy évig működtették, egyre gyakoribb politikai támadásoknak kitéve, a Fővárosi Nagycirkuszt, amely nem kerülhette el a sorsát: a többi magánvállalkozáshoz hasonlóan, 1949 szeptemberében ellenszolgáltatás nélkül államosították.

Az állami irányítás alá került Fővárosi Nagycirkusz 1950. május 1-jén Köszöntünk Budapest! című műsorával indította az első évadot. Az 1950-es évek előadásai, a nagynevű külföldi produkciók hiányában, közelítettek a varieté és a revü műfajához. Zenekari számok, kabaré jelenetek, táncosok és parodisták jelentek meg a műsorban. Állandó vendégként léptek fel a cirkuszban a korszak ismert színészei: Latabár Kálmán és Latabár Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi. A közönség tódult az előadásokra, ahol felszabadultan nevethetett, szórakozhatott és egy kis időre elfeledhette a Rákosi-korszak nyomasztó hétköznapjait.

Az 1950-ben létrehozott Állami Artistaképző Iskola első végzős tanítványai 1955-ben mutatkoztak be a nagyközönség előtt. 1953-tól egyre gyakrabban szerepeltek a ligeti porondon a baráti országok állami cirkuszai is, csehek, lengyelek, keletnémetek, kínaiak. 1956 tavaszán nagy közönségsikert aratott a Moszkvai Állami Cirkusz vendégszereplése. Ősszel már kevésbé barátságos fogadtatásban részesültek az egyenruhában visszatérő „szovjet vendégek”. A Kádár-korszakot a Fővárosi Nagycirkusz 1958-ban egy szakmai fiaskóval kezdte.  A porondot nagy költséggel átalakítva, 1958 tavaszán bemutatták az új magyar vízirevüt. A nagyszabásúnak szánt produkcióról egy korabeli újságban nem épp hízelgő tudósítás jelent meg, mely szerint a műsorban egyetlen attrakció található: a víz.

A televízió megjelenése az 1960-as évek fordulóján hatalmas lökést adott a cirkusz népszerűségének. A Fővárosi Nagycirkusz műsorai és művészei a tv-közvetítések eredményeképpen országosan ismertté váltak. A nemzetközi turnék révén pedig külföldön is megismerhették a magyar cirkuszművészetet. A korábban kenyérgondokkal küszködő artisták megbecsült művészek lettek, többen magas állami elismerésben is részesültek.

A cirkuszművészet megbecsültségének emelkedésével párhuzamosan a szakma és a közönség igényei is nőttek. Évente mintegy félmillió néző kereste fel a többször felújított, de mégis a századik évéhez közeledő városligeti épületet. Megszületett a döntés egy korszerű, új cirkuszépület felépítéséről. 1966 márciusában búcsúelőadással köszönt el megszokott otthonától a társulat, melyen  minden artista a legjobb mutatványával szerepelt. Az előadás végén bemutatták a nézőknek az új cirkuszépület makettjét, a következő napokban pedig megkezdődött az ország egyetlen kő cirkuszépületének bontása. Amíg az építkezés tartott, évekig egy, a Dózsa György út és Damjanich utca kereszteződésében felállított, hatalmas sátorcirkuszban tartották az előadásokat.

Öt év telt el a Városligetben állandó cirkuszépület nélkül. 1971. január 14-én ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit a Fővárosi Nagycirkusz második épülete. A társulat élén ekkor női igazgató állt:  Eötvös Gáborné Picard Mária (1921–2014), aki 1969 és 1983 között vezette sikerről sikerre a Fővárosi Nagycirkuszt. Ennek immár 47 éve. Azóta több mint 15 ezer előadás közel 30 millió nézője koptatta az épület lépcsőit és a nézőtér széksorait. A vurstli rég a múlté, a Vidámpark is elköltözött a Városligetből. A cirkusz viszont, minden válságos időszakot túlélve, fennmaradt és népszerűsége töretlen a 21. században is.

Lovas Dániel teljes cikke, valamint a képek forrásai itt találhatók.

A Nagycirkusz a kezdetektől fogva egyet jelentett a Városligettel

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra