A magyar szabadságharc bukása ihlette Ibsen első irodalmi próbálkozásait
2018. március 20. 12:55 MTI
Henrik Ibsen norvég író, költő, a modern drámatörténet egyik meghatározó egyénisége 190 éve, 1828. március 20-án született. Leghíresebb alkotásai között szerepel a Peer Gynt, A vadkacsa és a Babaház is, amelyet Magyarországon leginkább Nóra címen ismert a közönség.
1828. március 20-án született a norvégiai Skien városkában. Apja kereskedő volt, 1836-ban csődbe jutott, elvesztette vagyonát és társadalmi megbecsülését is. A fiatal Ibsen nehezen viselte az elszegényedést, s amint tehette, elhagyta a szülői házat. Az elemi iskola elvégzése után gyógyszerészsegéd lett Grimstadban, ahol készült az egyetemi felvételijére, s közben németül tanult. Első irodalmi próbálkozásait az 1848-as forradalmak, majd a magyar szabadságharc elbukása ihlették, ekkor keletkezett latin olvasmányai nyomán Catilina című darabja is. 1850-ben Kristianiába (a mai Oslo) ment, ám gyenge érettségi eredményei miatt az egyetemre nem vették fel, rövid ideig újságírásból tartotta el magát, majd 1851-ben a bergeni színházhoz szerződött dramaturgnak és afféle házi szerzőnek. Ekkor írott darabjai többnyire izlandi sagákból és a norvég folklórból vették tárgyukat.
1857-ben a fővárosi Norvég Színház dramaturgja lett, de a szegényes kulturális környezet, színházának csődje depresszióba sodorták, csupán néhány versre futotta erejéből. A későbbi nagy művek szempontjából mégis hasznos volt ez a néhány év: itt szembesült a polgári élet hazugságaival, az érzelmek torzulásával, amelyek néhány év múlva fő témái lesznek, s itt találkozott élete nagy szerelmével, Suzannah Thoresennel, akit 1858-ban feleségül vett.
Ibsen érzelmi és drámaírói válságát egy tőle szokatlan verses darabbal, A szerelem komédiája cíművel oldotta fel. A Norvég Színház csődje után 1864-ben hátat fordított a hazai színpadoknak, s ösztöndíjjal Rómába utazott. Életének következő 27 évét jórészt külföldön, Rómában, Drezdában és Münchenben töltötte. Ez volt legtermékenyebb korszaka, az önkéntes száműzetésben végre rátalált saját hangjára és témáira. Elkészült két hatalmas drámai költeménye, a Brand, majd a Peer Gynt, 1869-ben vígjátékot írt A fiatalok szövetsége címmel, 1873-ban történelmi drámát, A császár és a Galileust. 1879-ben elkészült a Babaház, amelyet Nóra címen ismer a magyar közönség. A női egyenjogúság kényes témájához merészen nyúló darab óriási sikert aratott világszerte, több film is készült később belőle. Ugyanígy népszerűek ma is a Kísértetek, A vadkacsa, a Rosmersholm, a Hedda Gabler című drámái.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
