Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A költészet mellett a zene volt a „rímhányó Romhányi” éltető eleme

2019. március 8. 14:48 MTI

98 éve, 1921. március 8-án született Romhányi József költő, író, érdemes művész, a „rímhányó Romhányi”, a Mézga család, a Kérem a következőt!, a Mekk mester című animációs filmek szövegírója. Romhányi a magyar nyelv kiváló ismerőjeként kiváló zenei érzékkel és humorral fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét, szellemes és ötletes, olykor bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta meg a „rímhányó” jelzőt .

<

Nagytétényben született 1921. március 8-án. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, ahol brácsázni tanult, a zene szeretete élete végéig éltető eleme volt. 1951-től dolgozott a Magyar Rádióban dramaturgként, majd 1957-től az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóságnál volt művészeti vezető, innen 1960-ban a Magyar Televízióhoz került művészeti vezetőnek a szórakoztató rovathoz. 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályán dramaturgként dolgozott, s évtizedekig vezette a szórakoztató zenei szerzeményeket elbíráló ún. sanzonbizottságot is.

Pályája során több komolyzenei mű, így Hajdú Mihály: Kádár Kata, Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond, Ránki György: Muzsikás Péter című operájának, illetve Sugár Rezső: Hunyadi című oratóriumának szövegkönyvét írta meg. Lefordította Gluck Orfeusz, Rossini Ory grófja, Orff Az okos lány című operájának, Johann Strauss A denevér című operettjének librettóját, az ő nevéhez fűződik a T.S Eliot költeményei alapján készült világhírű Macskák című musical magyar fordítása is.

Igazán híressé és méltán népszerűvé az animációs filmek tették: ő írta a szövegét olyan közkedvelt rajzfilmsorozatoknak, mint a Mézga család, a Kérem a következőt, a Mekk mester, s az ő fordításában lett sikeres az amerikai Flintstone család című sorozat is. Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki parádés párbeszédeit máig emlegeti a közönség. A sorozatokon túl részt vett egész estés rajzfilmek, így a Nepp József rendezte Hófehér és a Dargay Attila rajzolta Ludas Matyi elkészítésében is, sikerük nem kis részben Romhányi szellemes és frappáns szövegeinek köszönhető.

Romhányi a magyar nyelv kiváló ismerőjeként kiváló zenei érzékkel és humorral fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét, szellemes és ötletes, olykor bravúros rímei, szócsavarásai miatt kapta meg a „rímhányó” jelzőt (egyesek szerint nevének játékos elferdítését is ő találta ki és terjesztette el).

1983-ban önálló versgyűjteménnyel jelentkezett, a Szamárfül című vékonyka verseskötet hihetetlen sikert aratott, s többször is kiadták. A kötetben Romhányi állatverseit gyűjtötte csokorba a tőle megszokott nyelvi játékokkal fűszerezve, s a kacagtató-ironikus költeményekben saját emberi gyengeségeinkre is ráismerhettünk. Számos más könyvével is maradandót alkotott: írt verses mesét Mese az egér farkincájáról címmel, fantasztikus regényt Mézga Aladár különleges kalandjairól, verses képeskönyvet Tíz pici coca címmel, humoros elbeszélésciklust Doktor Bubóról. Romhányi Józsefet 1983-ban érdemes művész címmel jutalmazták, ám az elismerésnek már nem örvendhetett sokáig, május 7-én Budapesten meghalt.

A Szamárfül Ebigrammák című ciklusából való a Veszélyes mese című verse is, amelyben hasznos intelmet fogalmazott meg:

„Csörtetve üldözte egy nagyvad a nyulat,
míg azt elnyelte egy hosszú kanyarulat,
a némán lapulva leskellő kobra
ott várt moccanatlan, mint önmaga szobra.
Így hát vedd alapul:
A nagy veszély csörtet, a még nagyobb lapul.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A költészet mellett a zene volt a „rímhányó Romhányi” éltető eleme

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra