Múlt-kor.hu

A kíváncsiság megszállottja

„Olyan embernek tűnik, aki a sötétségben túl korán ébred fel, miközben a többiek még alszanak” – írta Sigmund Freud a valaha élt egyik legműveltebb géniuszról. Nem tévedett. A zseni terveivel évszázadokkal megelőzte korát: rakéta-sorozatvető, műanyag, siklórepülő, tank, tengeralattjáró, forgószínpad, gőzgép, fúrógép, önjáró kocsi, „programozott” szövőszék – mind-mind olyan találmány, amelyet kortársai kevéssé tudtak komolyan venni.

Leonardo da Vinci (1452–1519)

Egy itáliai kisváros jegyzőjének és egy parasztlánynak törvénytelen gyermekeként születő Leonardo már fiatalon is tehetségesnek bizonyult, a firenzei Verrocchio műhelyében eltöltött évek után pedig már a milánói Sforzák, Cesare Borgia, I. Ferenc francia király, valamint a Mediciek kapkodtak utána. Mindezt úgy, hogy hírneve nem volt makulátlan, azzal vádolták ugyanis meg, hogy egy szellemileg fogyatékos férfi szolgával nemileg érintkezett.

Leonardo da Vinci nem volt éppen a pihenés megszállottja, mindössze négyóránként aludt 20–30 percet. A kivételes kíváncsisággal megáldott polihisztor a tudomány, technika és művészet terén egyaránt maradandót alkotott, ugyanakkor latinul sohasem tudott rendesen megtanulni, megrendeléseinek jó részét pedig befejezetlenül hagyta.

Gondolatait és megfigyeléseit viszont mindig lejegyezte. Több mint 30 ezer oldalt írt tele vázlatokkal, ezeknek zöme azonban sohasem került elő. Az anatómiai ismereteinek tökéletesítése érdekében rendszeresen hullákat boncoló géniusz bestiális őrületnek tartotta a háborút, ám volt üzleti érzéke, és számos hadigépet tervezett a milánói hercegnek, aki leginkább szórakoztatóművészként, muzsikusként és szobrászként alkalmazta.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2016. különszám számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra