Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

7 végzetes pillanat – megjelent a Múlt-kor téli száma

2018. november 30. 09:55

Erzsébet királyné csak véletlenül „futott bele” a merénylőjébe, míg Ferenc Ferdinánd meggyilkolását már előre tervezték, bár végül tragikomédiába illő jelenetsorok előzték meg a lövéseket. Tudta, hogy Abraham Lincoln likvidálása egy merényletsorozat része lett volna? És azt, hogy Raszputyin több merényletet is túlélt, mielőtt szervezete végleg megadta magát? A Múlt-kor téli számában a hét végzetes pillanaton túl olvashatnak még a Brit Birodalom elátkozott gyémántjáról, Petőfi megtört özvegyéről és a 25 éve elhunyt Antall Józsefről is. A magazin aktuális számát +32 oldalas extra melléklettel keresse az újságárusoknál.

<

A vérző szívű császárné. A Magyarországon rendszerint csak Sisiként emlegetett Erzsébet királyné tragikus sorsa jól ismert. Bár szerelmi házasság révén került a bécsi udvarba, annak szigorú légköre szinte megfojtotta az ifjú császárnét. Erzsébet igyekezett is kitörni díszes börtönéből, ezért élete második felét az osztrák fővárostól távol különféle utazásokkal töltötte. Egy ilyen vakációja alkalmával került egy anarchista merénylő „célkeresztjébe”. További részletek a magazinban.

Véres tragikomédia Szarajevóban. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd és felesége a vasárnap reggeli misét követően különvonattal Szarajevóba tartott, miközben a bombákkal és pisztolyokkal felfegyverzett merénylők elfoglalták őrhelyeiket a Miljacka folyó mentén. A menetrend szerint a főhercegi párt is szállító autókonvoj ugyanis a Philippović-kaszárnya meglátogatását követően a városházára menet és onnan visszafelé kétszer is végigment volna a rakparton. Amikor az autósor – benne a harmadik kocsiban Ferenc Ferdinánddal és feleségével – nem sokkal fél 11 előtt a tervek szerinti első két merénylőhöz ért, egyikük sem dobta el a bombáját. Mégis mi vezetett a háborút kirobbantó tragédiához? Kiderül a Múlt-kor téli számából.

“Így járnak a zsarnokok”. Abraham Lincolnt manapság is az Egyesült Államok egyik legnagyobb elnökeként emlegetik, arcmása felkerült a Mount Rushmore-ra is. A republikánusok első elnökét az amerikai polgárháború utolsó napjait követően ölték meg. A merényletet egy kiterjedt csapássorozat részének szánták, hogy ezzel fordítsák meg a háború menetét, de végül csak Lincoln esett áldozatul a gyilkos tervnek. A merényletsorozatot egyedül ő nem élte túl.

Raszputyin likvidálása. Alighanem még a mai fiatalok többsége is hallotta már a Boney M. egyik legnagyobb slágerét, a Raszputyint. A dalban a misztikus figurát az orosz cárné szeretőjeként, valamint Oroszország legnagyobb szexgépeként emlegetik, aki végül merénylet áldozatává vált. Raszputyin személye az együttesen kívül számos rendezőt és regényírót is megihletett. De vajon miért lett popkulturális ikon egy XX. század elején élő orosz szerzetesből? Mi igaz a körülötte terjengő szóbeszédből?

Volt egy álma. Martin Luther King neve összefonódott a XX. század derekának amerikai polgárjogi mozgalmaival. A faji alapú megkülönböztetés, a szegregáció és a jogi egyenlőtlenségek elleni küzdelme az amerikai politikai élet meghatározó szereplőjévé tette. Rendkívül hatásos szónok volt, az 1963-as, úgynevezett Washingtoni menetelés során elmondott Van egy álmom kezdetű beszéde világhírűvé tette őt. Küzdelmeiben a polgári engedetlenségre és az erőszakmentességre támaszkodott. Bár a harca a polgárjogokért sikerrel zárult, ő maga ennek eredményét már nem érte meg: 1968. április 4-én a Tennesseeben található Memphisben merénylet áldozata lett.

Legfrissebb számunkban a 7 végzetes pillanaton túl külön mellékletben emlékezünk meg a 25 éve elhunyt Antall Józsefről, a kompromisszumkész forradalmárról, a rendszerváltozás utáni Magyarország ellenszélben kormányzó, első szabadon választott miniszterelnökéről.

Téli számunkban olvashatnak még a Brit Birodalom elátkozott gyémántjáról, a Koh-i-Noor történetéről, amely férfiak kezébe nem kerülhetett, különben balszerencsét hozott nekik. Aktuális rovatunkban ezúttal a 190 éve született Szendrey Júliát, Petőfi Sándor boldogtalan sorsú özvegyét mutatjuk be. Legfrissebb számunkban olvashatnak még a középkori India egyik legnagyobb városáról, hét ételről, amelyet híres emberekről neveztek el, továbbá megismerhetik Jorge Rafael Videlát, Argentína egykori diktátorát, és Hollywood egyik bukott angyalát, Frances Farmert is.

Az építészet szerelmeseit ezúttal a szentbenedeki Kornis-kastélyba kalauzoljuk el, majd Steindl Imre nyomába eredünk az Országházban. A képzőművészet kedvelőivel Hendrick Avercamp Téli táj korcsolyázókkal című festményét vesszük górcső alá, az olvasók azt is megtudhatják, miként hatott a németalföldi mesterekre a klímaváltozás.

A magazin téli számát a 32 oldalas extra melléklettel november 30-tól keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen, akár saját, akár szerettei részére. Hiszen a Múlt-kor az egyik legjobb karácsonyi ajándék.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

7 végzetes pillanat – megjelent a Múlt-kor téli száma

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra