Múlt-kor.hu

30 ezer évvel ezelőtt élt tizenévesek arcát rekonstruálták

30 ezer évvel ezelőtt élt tizenévesek arcát rekonstruálták

Mindazok számára, akik érdeklődnek az emberi evolúció, valamint sok tíz- és százezer évvel ezelőtt élt rokonaink iránt, jelentőséggel bírhat, hogy hogyan nézhettek ki ősei. Kutatók nemrég elkészítették két 30 ezer évvel ezelőtt élt emberelőd arcának rekonstrukcióját. A rekonstrukciós folyamatról animációs videót is készítettek. 

Miután a Homo sapiens elhagyta Afrikát, és a világ számos pontján talált új otthonra, útja más emberfélékkel, többek között a neandervölgyiekkel is kereszteződött. A Moszkvától mintegy 200 kilométerre, keletre található Szungir lelőhely területén talált 28-32 ezer évvel ezelőtti település nyomai azonban arra utalnak, hogy a Homo sapiens ezen területen élő egyedei nem keveredtek más hominidákkal. A Szungirban talált csontok a modern ember Európában való letelepedésének legkorábbi bizonyítékai közül valók.

Az 1955-ben felfedezett lelőhelyen többek között két fiatal elhunyt személy rendkívül jó állapotban megmaradt csontvázára is rábukkantak. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy a gyerekek – akik akár testvérek is lehettek – egyike egy 13 éves fiú lehetett, míg a másik egyén egy nála két-három évvel fiatalabb lány volt. Az arcrekonstrukciójukat koponyáik alapján a hasonló tevékenységre szakodosott, orosz Visual Science nevű szervezet végezte, együttműködésben az Orosz Tudományos Akadémia Néprajzi és Antropológiai Intézetével.

A koponyákat elsőként lézerszkennelésnek vetették alá, és nagy felbontású képeket készítettek róluk, majd az így nyert adatok alapján egy 3D-s modellező program segítségével megkezdődött az arcok rekonstrukciója. Érdekesség, hogy a szoftver által alkalmazott módszer az 1970-ben elhunyt szovjet régész-antropológus, Mihail Geraszimov által kifejlesztett koponyaalapú arcrekonstrukciós technikán alapszik.

„A Geraszimov által alkalmazott anatómiai és radiográfiai kutatási módszerek nemcsak az arc vonala mentén található lágyrészek vastagságához köthető sztenderdek meghatározásában segítették a kutatókat, hanem a lágyrészek vastagság szerinti eloszlásának mintáit is felfedték előttük a koponyafelület morfológiai fejlődésének tükrében. Az egyes arcelemek szerkezetét a koponya egyéni morfológiai sajátosságai alapján határozták meg. Geraszimov utódai olyan eljárásokat fejlesztettek ki, amelyekkel rekonstruálhatták az orr és a fül [szerkezetét]. A helyreállítás hitelességének mértékét számos arcrekonstrukciós projekt eredményével támasztották alá, amelyet olyan emberek koponyáinak felhasználásával végeztek, akikről az életük során készült portrék is rendelkezésre álltak. A módszertant elsősorban igazságügyi orvosszakértői anyagokon tesztelték” – nyilatkozta Szergej Vasziljev, az Orosz Tudományos Akadémia Néprajzi és Antropológiai Intézete fizikai antropológiai osztályának vezetője az International Business Times-nak.

A szungiri lelőhelyen – amely egy szezonális vadásztábor lehetett – számos tárgyi leletet is találtak, többek között ruhákat és ékszereket. Ezen tárgyak segítségével az arcrekonstrukciót végző szakemberek fel is „öltöztették” a gyerekeket. A szungiriak feltehetően a mai Észak- és Kelet-Európa lakóinak ősei voltak. A kortársaink, valamint 30 ezer évvel ezelőtt élt emberek arcvonásai közötti jelentős eltérés nem meglepő, tekintve, hogy a ma élő emberekre is jellemző arc sajátosságai csak mintegy 10 ezer évvel ezelőtt alakultak ki.

Magazin

30 ezer évvel ezelőtt élt tizenévesek arcát rekonstruálták

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra