Múlt-kor.hu

25 éve volt a négyigenes népszavazás

25 éve volt a négyigenes népszavazás

25 éve, 1989. november 26-án tartották az első országos népszavazást Magyarországon. A "négyigenesnek" elnevezett referendumon a köztársasági elnökválasztás időpontjáról és módjáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyonelszámoltatásáról, valamint a munkásőrség feloszlatásáról döntöttek a választópolgárok.

A különböző ellenzéki politikai pártok és szervezetek alkotta Ellenzéki Kerekasztal (EKA) valamint a hatalmon lévő Magyar Szocialista Munkáspárt 1989 tavaszán megegyeztek abban, hogy közösen dolgozzák ki a demokratikus átmenet jogi-politikai feltételeit. Június 13-án az Országházban megkezdődtek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások az MSZMP, az EKA valamint a társadalmi szervezetek alkotta ún. Harmadik Oldal részvételével a többpárti demokratikus jogállam kialakításáról.

A felek szeptember 18-án megegyeztek hat, ún. sarkalatos törvényjavaslatról (az alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról), azok parlament elé terjesztéséről. A még nyitva maradt kérdések rendezését (benne a köztársasági elnök választásának módját) szakértői bizottságok elé utalták. A megállapodást az MSZDP külön záradékkal látta el, az SZDSZ és a Fidesz pedig - különvéleményét hangoztatva - egyáltalán nem írta alá (bár meg sem vétózta).

A Szabad Demokraták Szövetsége azzal indokolta döntését, hogy az MSZMP vezetése minden érdemi engedmény elől elzárkózott: nem kívánta megszüntetni munkahelyi szervezeteit, nem vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonnal (nem mondott le a pl. a megyei lapokról), nem járult hozzá a munkásőrség feloszlatásához, emellett ragaszkodott ahhoz, hogy a köztársasági elnök intézményét még a szabad választások előtt hozzák létre, és az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az államfőválasztásra.

A liberális párt azt javasolta, hogy a vitatott kérdésekről népszavazás döntsön, s szeptember 24-én az eldöntendő kérdések megnevezésével aláírásgyűjtést kezdeményzett a referendum kiírásához. Az aláírásgyűjtés rövid időn belül, kevesebb mint egy hónap alatt befejeződött, miután hamar összegyűlt a minimálisan szükséges 100 ezer aláírás. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke október 17-én átadta az Országos Választási Bizottságnak a 140 ezer aláírást tartalmazó dokumentum-csomagot, az Országgyűlés pedig 1989. október 31-én határozott arról, hogy a referendumot november 26-án rendezzék meg.

A népszavazást megelőző kampányban az SZDSZ mellett a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is arra kérte a választópolgárokat, hogy a valamennyi kérdésre igennel szavazzanak. A Magyar Szocialista Párt elnöksége november 10-én - korábbi véleményét követve - úgy foglalt állást, hogy a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt a népnek kell közvetlenül megválasztania. Ugyanakkor leszögezte, hogy a népszavazásra bocsátott többi kérdésben a törvényes előírásokhoz, a Minisztertanács rendeleteihez tartja magát (így visszaadja az államnak mindazoknak az ingatlanoknak a kezelői jogát, amelyek nem feltétlenül szükségesek az MSZP működéséhez), s hajlandó elfogadni az Országgyűlés vonatkozó döntéseit.

A legjelentősebb ellenzéki politikai erő, a Magyar Demokrata Fórum elnöksége november 14-én a népszavazás bojkottálására hívta fel tagjait és szimpatizánsait. Ezt azzal indokolta, hogy amíg Magyarország legfontosabb kérdései nincsenek a szavazólapon, a megválaszolandó négy kérdés közül hármat már rendezett a törvényhozás, egyedül a köztársasági elnök választásának ügye kérdéses.

1989. november 26-án első ízben tartottak Magyarországon országos népszavazást. A szavazólapon - magyarázatokkal kiegészítve - négy kérdés szerepelt:

"1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.)

2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.)

3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.)

4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? (Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.)"


A referendumon a 7 824 775 választásra jogosult állampolgár 58,03 százaléka, azaz 4 541 077 állampolgár vett részt, a szavazás valamennyi kérdésben érvényes és eredményes volt. Az első kérdésre 50,07 százalék igen és 49,93 százalék nem szavazat érkezett (a különbség mindössze 6101 szavazatnyi volt). Ennek megfelelően az Országgyűlés a köztársasági elnökválasztás kitűzéséről és a választási eljárás kérdéseiről szóló 1989. november 10-i határozatát visszavonta, így a köztársasági elnök választására az országgyűlési képviselők 1990 tavaszi megválasztásáig nem került sor, s ezt követően 1990. augusztus 3-án a képviselők választották meg a Magyar Köztársaság első elnökét Göncz Árpád személyében.

A további három kérdésben az igen szavazatok aránya elsöprő volt, 95 százalék körül mozgott. Ezáltal a 2. és a 4. kérdésben született eredmény megerősítette az október végén a parlament által elfogadott 1989. évi XXXIII. és XXX. számú törvényeket, míg a 3. kérdésre érkezett válaszok nyomán az Országgyűlés felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy 1993. január 31-ig részleteiben vizsgálja meg az MSZP-nek (mint az MSZMP jogutódjának) a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlegét, és erről tájékoztassa az Országgyűlést.

25 éve volt a négyigenes népszavazás

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra