Nagy Sándor anyjáé lehet az amphipoliszi sír
2014. szeptember 25. 15:09
Orgiákon és misztikus szertartásokon résztvevő papnőket ábrázolhat az a két kariatida, amelyeket a titokzatos amphipoliszi sír bejáratánál fedeztek fel görög régészek. Az egész Görögországot hetek óta lázban tartó monumentális síremlék nőalakjai kígyókkal teli kosaraikkal próbálták - szimbolikus módon legalábbis - távol tartani a betolakodókat az építménytől a szakemberek szerint. Ha igazak a régészek feltételezései, akkor az északkelet-görögországi sír szinte bizonyosan Nagy Sándor anyját, Épeiroszi Olümpiaszt rejti.
A két nőalak hasonló az athéni Akropolisz kariatidáihoz, a közeli Thasszosz szigetéről származó márványból készültek és márvány talapzaton állnak. A 227 centiméter magas szobrokon magastalpú, precízen kidolgozott, vörösre és sárgára festett lábbelik vannak, és egy olyan falon találták őket, amely a sírbolt még fel nem tárt kamrájához vezet. Katerina Peristeri ásatásvezető szerint a síremléket i.e. 325 és i.e. 300 között építhették.
Andrew Chugg Nagy Sándor-kutató szerint a nőalakok orfikusokat, Dionüszosz papnőit ábrázolják. "A szobrok valójában Klodónok, Dionüszosz papnői, akik Nagy Sándor édesanyját, Olümpiaszt kísérték" - vélekedett a brit történész. (Az orfikus/orpheuszi tanítás az ókori Görögországban és Thrákiában fellépő, ezoterikus jellegű vallás volt, követőiket pedig orfikusoknak nevezik.)
Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok (Bioi paralelloi) című történeti munkájában leírja, hogyan vett részt Olümpiasz különböző orfikus és dionüszoszi misztikus szertartásokon papnőivel (Klodónok). "Olümpiasz, aki mindenki másnál buzgóbban merült el ezekben a titkos és önkívületi állapottal járó szertartásokban, hogy még félelmetesebbé tegye őket, nagy szelídített kígyókat vitt magával; ezek kikúsztak a kosarakból és rejtett edényekből, rátekerőztek az asszonyok thürszoszaira és koszorúira, s ijesztgették a férfiakat" - írja a görög krónikás, életrajzíró a III. Alexandroszról szóló fejezetben.
Chugg az Hermitage-ban és a Metropolitanban i.e. 4. századi római szobormásolatokat fedezett fel Dionüszoszról, mellette pedig olyan papnők voltak, akik kísértetiesen hasonlítottak az amphipoliszi kariatidákra. Ha a monumentális síremlék valóban Olümpiaszt rejti, akkor a kariatidák a makedón uralkodó anyját őrző Klodónok lehetnek - hangzik az érvelés.
Hadvezértől Nagy Sándor feleségéig
Az eddig feltárt leletek, köztük egy ötméteres oroszlánszobor, két fej és szárny nélküli szfinx és a kariatidák, mind azt sugallják, hogy a sírhely gazdája Nagy Sándor belső köreibe tartozó, fontos személy volt. Theodorosz Mavraganisz, a Ciprusi Egyetem professzora úgy véli, hogy a sírhely Héphaisztión, a makedón uralkodó egyik legközelebbi barátjának - egyes vélemények szerint szeretőjének - földi maradványait rejti. Héphaisztión nemesember volt, aki hadvezérként és testőrparancsnokként szolgált Nagy Sándor seregében és vele tartott tízéves ázsiai hadjárata során.
Egy másik feltételezés szerint a sírhalom III. Alexandrosz egyik admirálisáé, Nearkhoszé, aki kapcsolatban állt az ókori várossal, míg egy harmadik forgatókönyv szerint a sírban Nagy Sándor perzsa felesége, Rhóxané és fia, IV. Alexandrosz nyugszik, akiket annak idején Amphipoliszba száműztek és ott is öltek meg i.e. 310 körül. A legvadabb teóriák azt állítják, hogy maga III. Alexandrosz nyugszik a sírban. Chugg szerint mivel a bejáratot női szobrok őrzik, egyértelműen kizárható, hogy a sír férfié lenne. "Olümpiasz maradt a legnagyobb esélyes" - fogalmazott.
A régészek 2012-ben kezdték el feltárni a területet és a múlt hónapban találták meg a temetkezési hely bejáratát. A titokzatos sírhely a legnagyobb, amelyet ez idáig Görögországban találtak, feltárásán augusztus közepe óta dolgoznak nagy erőkkel. A még zárt sírkamrát 497 méter hosszú márvány külső fal veszi körbe, s eddig összesen három teremre bukkantak, de Lina Mendoni görög kulturális államtitkár a minap jelezte: elképzelhető, hogy van egy negyedik is a titokzatos síremlékben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
