Hogyan vett részt Latin-Amerika a II. világháborúban?
2014. augusztus 26. 15:22 Csernus Szilveszter
Argentína keményebb dió volt
Argentína mondhatni a maga külön útját járta a latin-amerikai országok között, ugyanis Ramón Castillo diktatúrája kimondottan fasiszta jellegű volt. Castillo a riói konferencia után kijelentette, hogy nem hajlandó a külképviseletek vezetőit visszahívni Róma, Berlin és Tokió városaiból. Ám 1943 júniusában, nem sokkal a választások előtt a hadsereg vette át az irányítást és Castillo menekülni kényszerült. Az új argentin vezetés mindenesetre már veszélyt jelentett az angol és amerikai érdekekre például azzal, hogy Juan Domenigo Perón embargót hirdetett az Egyesült Államoknak 1941 óta flottatámaszpontot garantáló Uruguay ellen és más gazdasági szankciókat is kilátásba helyezett. Washington válaszul rátette a kezét az amerikai Fed által kezelt argentin aranytartalékra és leállította az Argentínába irányuló exportot.
Az amerikai-argentin viszonyokban csak Cordell Hull amerikai külügyminiszter nyugdíjazása hozott változást. Nelson Rockefeller külügyi helyettes államtitkár már a párbeszédet kereste az új argentin vezetéssel. Ugyan az 1945. februári újabb amerikai külügyminiszteri konferenciára, Mexikóvárosba az argentin kormány nem delegálta külügyérét, a többi amerikai állam nyomására az USA ígéretet tett Argentína felvételére a megalakulása előtt álló ENSZ-be. Az alku másik részének megfelelően Argentína hadat üzent a tengelyhatalmaknak - a Németországgal szembeni hadüzenet 1945-ben már önmagában is a világszervezetbe való belépőnek bizonyult. Az, hogy Perón Argentínája mennyiben segítette a háború után a náci menekülteket, egy másik korszak történetéhez tartozik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
