Ugyanolyan gátakat építettek a hettiták, mint mi

2012. november 15. 08:43

Az ókori hettiták Hatti történelmi régióban, a Halüsz-folyó felső folyása mentén, Törökország középső részén éltek. A hettita nyelv az általánosan elfogadott álláspont szerint az első ismert indoeurópai nyelvként vonult be a történelembe, mint annak kihalt anatóliai ágához tartozó nyelv. A hettiták birodalma volt az első igazi vaskori állam, amely híres volt kiváló harci kocsisairól. Birodalmuk az i. e. 14-13. század között élte fénykorát, fővárosuk az 1986-ban világörökség részévé nyilvánított Hattuszasz (Hattusa) volt.

2002-ben török régészek egy csoportja az Ankarától 160 kilométerre északkeletre lévő, 2500 lakosú Alacahöyük mellett kezdett ásatásokat a korábbi gát térségében. Négyévi munkával nemcsak feltárták, de helyre is állították azt a mintegy 50 méter magas gátat, amely mögött 25-30 ezer köbméteres víztároló alakult ki, és újra működésbe hozták az antik öntözési rendszer csatornáit, ülepítő medencéit is.

Az eredeti gátat IV. Tudhalijas hettita király építtette kilenc másik hasonló vízművel együtt, de csak ennek maradtak fenn az alapjai. Jelenleg a világon ez az egyedüli gát, amely 3250 évvel megépítése után visszakapta eredeti funkcióját. Az ókori gát kőből és agyagból épült ugyanolyan elvek alapján, mint a mai gátak, amelyeknél persze betont alkalmaznak, bár még ma is vannak olyan gátak, amelyekben agyag helyettesíti a betont.

Az ásatások során feltárt gát tanulmányozásából azt a következtetést vonták le a régészek, hogy az ókori gátak hasonló módon épültek, mint a mai modern társaik. „Ásatásokat folytattunk a területen, de nem tudtuk teljesen feltárni a gátat. Ugyan a gát 3250 évvel ezelőtt épült, de a hettiták ugyanazt a technikát alkalmazták, mint amit ma ismerünk; cement helyett agyagot használtak fel. Ez azért fontos számunkra, mert a hettiták tudták, hogy lehetetlen élni Anatóliában gátak nélkül” – fejtette ki az alacahöyüki ásatás vezetője, Aykut Çınaroğlu.

Çınaroğlu tájékoztatása szerint a dendrokronológiai vizsgálatok megmutatták, hogy a térség lakóit komoly kihívások elé állították a száraz időszakok, amelyek egy hatalmas, Spanyolországig húzódó sávban éreztették hatásukat. Ezen időszak alatt összesen 11-13 gát épült Anatólia középső részén, az Aacahöyüknél feltárt viszont az egyetlen olyan közülük, amelyet egyszerre használtak öntözésre és biztosította az ivóvízkészletet a térség lakói számára.