A Nyolcak Bécsben

2012. szeptember 11. 16:38 MTI

A szervezők reményei szerint a bécsi tárlat az első lépést jelentheti afelé, hogy az ország határain túl is szélesebb körben ismert és elismert legyen a Nyolcak munkássága. "Nagy lépés, hogy létrejött ez a kiállítás, és reméljük, hamarosan megnyílnak az ajtók máshol is" – fogalmazott Barki Gergely kurátor.

Jövő ősszel a párizsi Musée d'Orsay-ben is bemutatkozhat a Nyolcak csoportja. A tervezett párizsi kiállítás a bécsinél szélesebb merítésben, Bartók Béla munkásságával összefüggésben mutatná be a magyar modernizmust. Bécsben a festménykiállítással csaknem párhuzamosan, szeptember 26-ától december elejéig látható egy tárlat a Nyolcak grafikáiból a bécsi magyar kulturális intézetben, a Balassi Intézet - Collegium Hungaricumban.

A bécsi tárlat a 2010-ben Pécsett, valamint a Szépművészeti Múzeumban bemutatott Nyolcak-kiállítások anyagára épül, ugyanakkor olyan festményeket is bemutatnak, amelyeket eddig még nem láthatott a közönség.

Az 1960-as évek óta először kerül bemutatásra Pór Bertalan nagyméretű vászna, A hegyi beszéd – mondta el Barki Gergely. Látható Czóbel Béla A budapesti Oktogon című festménye is, amelyről nemrégen vált ismertté, hogy a művész alkotása. Kalandos a története Berény Róbert Golgota című festményének is. A kép a Nyolcak utolsó, 1912-es kiállításán szerepelt, majd 1915-ben San Francisco-ba vitték egy kiállításra, s később sem került vissza Magyarországra. Csak nemrégiben találtak rá a művész leszármazottai egy véletlen folytán, a festmény ugyanis az internetes kereskedelemben bukkant fel.

A későbbi Nyolcakra - Kernstock Károlyra, Czóbel Bélára, Berény Róbertre, Márffy Ödönre, Tihanyi Lajosra, Orbán Dezsőre, Pór Bertalanra és Czigány Dezsőre – jelentős hatással volt a francia Vadak (les Fauves) művészete. Párizsban kapcsolatba kerültek az Henri Matisse körül csoportosuló irányzattal. Megismerkedtek Paul Cézanne, Pablo Picasso és Georges Braque műveivel is és látogatták a híres író és műgyűjtő Gertrude Stein és fivére, Leo Stein szalonjait.

Az addigi konvenciókkal szakító csoport megosztotta a korabeli magyar közvéleményt - idézte fel Rockenbauer Zoltán, a tárlat másik magyar kurátora. A Nyolcak pártolói közé olyan nagy nevek tartoztak, mint a Nyugat köre, Ady Endre, vagy a zenei élet képviselői közül Bartók Béla. A Nyolcak tárlatain a Nyugatban publikáló írók felolvasóesteket tartottak, Lukács György filozófus egy esszéjében foglalkozott programjukkal, s az egyik tárlaton rendezett koncerten Bartók Béla maga zongorázott.

Az első világháború gyakorlatilag elvágta a párizsi gyökerű avantgárd irányzat fejlődését Magyarországon, és 1919 után a csoport fel is bomlott. Újrafelfedezésük az 1960-as években következett be, elsősorban Passuth Krisztina művészettörténésznek köszönhetően. Ezután a 2010-ben Pécsett az európai kulturális fővárosi programok keretében megrendezett nagyszabású kiállítás jelentett egy újabb újrafelfedezést – mondta a művészettörténész, volt kulturális miniszter.

Nehéz, de nem lehetetlen, hogy egy kis nép művészete bekerüljön a nemzetközi művészettörténeti kánonba – vélekedett. "A nemzetközi művészettörténelem szinte kizárólag azokkal a központokkal foglalkozik, amelyek egy-egy időszakban a művészet fő szervező erői voltak, mint Párizs, Németország vagy New York. Nagyjából igaz, hogy ha egy közép-európai művész Párizsban él, ott működik és ott is hal meg, akkor világhírű tud lenni. De ha hazamegy, akkor elfejtik" – fejtette ki. Sikeres példaként említette a cseh kubizmust, amelyet sikerült megismertetni a világgal.

A kurátorok hangsúlyozták: szeretnék, hogy a csoport magyar neve is mintegy márkanévként bekerüljön a nemzetközi köztudatba, ahogy a francia les Fauves (Vadak) vagy a német Die Brücke (A Híd). Éppen ezért a kiállításhoz készült német nyelvű katalóguson a német mellett magyarul is feltüntették.