Múlt-kor.hu


	Piramisok a nagyvilágban

Piramisok a nagyvilágban

2012. augusztus 23. 17:36

A Föld legnagyobb, ember által épített szerkezetei között előkelő helyet elfoglaló piramisok a világ számos részén megtalálhatóak, azonban a köztudatban szinte csak az egyiptomi és maja gúlák vannak jelen, pedig számos civilizáció mutatta meg a történelem folyamán egyedi piramisépítő tudását.

Szudáni piramisok

A núbiai piramisokat (közel 220 darabot) három helyen építettek a mai Szudán területén a Napata és Meroë központú kusita királyság uralkodói sírjainak díszeként. A kusita piramisok néven is ismert núbiai építmények sokban eltérnek egyiptomi társaiktól. A legjellegzetesebb különbség, hogy a núbiai piramisok sokkal meredekebb szögben épültek, mint a Nílus északibb partjainál állók. Azonban közös bennük, hogy mindkét területen az elhunyt uralkodók emlékeiként emelték őket, bár az időzítés nem egyszerre történt, mivel a szudáni piramisok valamikor az i. sz. 4. században épülhettek.

Núbiai piramisok Meroë-ben

Az első núbiai piramisok el-Kurru vidékén épültek, s Kashta király, fia Piye (Piankhi) és annak utódai: Shabaka, Shabataka és Tanwetamani örök nyughelyeit foglalta magában, s további tizennégy piramis épült királynéik számára. A későbbi napatai piramisok Nuri vidékén kaptak helyet, a Nílus nyugati partján, Felső-Núbiában. Ez a nekropolisz 21 királynak és 52 királyné nyughelyének adott otthont; az uralkodók testeit hatalmas gránit szarkofágokban helyezték el. Aspelta herceg síremlékének tömege megközelítette a 15,5 tonnát, amelyhez egy négytonnás fedéllap is tartozott.

Templomok Nigériában

Az igbo kultúra egyedülálló építményei voltak az agyagból készült Nsude piramisok, amelyek Abuja városában, az akkori Igbo-föld északi részén találhatók. A tíz építmény közül a legmagasabbiknak 18 méter a kerülete, a teteje pedig hat méter átmérőjű volt.

A piramisokat Ala (másnéven: Uto) isten számára építették, akiről a helyiek úgy hitték, hogy az épület tetején lakott. Egy rudat szúrtak az építmény tetejébe, amely az isteni jelenlétet szimbolizálta. A piramisokat ötös csoportokban helyezték el párhuzamosan egymás mellett. Mivel a templomok sárból és agyagból készültek, időnként restaurálásra szorultak.

Görög piramisok

Bár Pauszaniasz az i. sz. 2. században két görög piramisról is írt, ezek egyike sem maradt fenn az utókor számára, s arra sincs bizonyíték, hogy hasonlítottak volna egyiptomi társaikra. Ma kettő piramisszerű építményről beszélhetünk az ókori Görögország területén: az egyik a Hellinikon piramisa, a másik pedig Ligurióban található. Ezen épületeket nem az egyiptomi módszerrel építették, a belsejükben ugyanis egy nagy központi szoba kapott helyett (amely az egyiptomiak esetében nem mondható el), továbbá a megszokott négyzet alap helyett itt inkább téglalapot találunk (12-14 méter). A görög piramisokat helyben bányászott és méretre vágott mészkőből építették.

Hellinikon piramisa

Az építményekben vagy azok közelében nincsenek sírok, a belső szobákat pedig belülről lehetett bezárni, a kutatók szerint valószínűleg őrtoronyként használhatták őket. Egy másik lehetőség szerint hősként tisztelt katonák szentélyei lehettek a piramisok, azonban a belülről zárható szobák ezt erősen cáfolják. Az eddigi ásatások elemzései után a régészek úgy vélik, a görög piramisok i.e. 4-5. században készülhettek el, bár egyesek úgy gondolják, hogy akár az egyiptomi építményeknél is idősebbek lehetnek.

A mezopotámiai zikkuratok

Mezopotámia lakói építették a legkorábbi piramisszerű épületeket, amelyeket zikkurátoknak neveztek el, s a korai időkben színes festékkel díszítették. Azonban mivel ezeket napon szárított agyagtéglákból építették, sajnos kevés maradt fenn belőlük. A sumérok, babiloniak, elamiták, akkádok és asszírok által vallási céllal épített zikkurátok egy templomkomplexum részét képezték. Az első mezopotámiai piramisokat az Ubaid korszak idejére datálják (i.e. 4. évezred), míg az utolsók az i.e. 6. században épülhettek.

Ur város zikkuratja

A tetején lapos zikkurat külső részét égetett téglaborítás fedte, amelynek festése asztrológiai jelentőséggel bírt. A királyok ráadásul gyakran bevésték neveiket az épület falának mázas tégláiba. A zikkurat emeleteinek száma kettő és hét között mozgott, az épület tetején a szentély kapott helyet, azonban erre régészeti bizonyítékok nem állnak a kutatók rendelkezésére, csupán Hérodotosz szöveges forrásai említik. A szentély megközelítése egy a zikkurat oldalán futó rámpán volt lehetséges. Az építményekben nem nyilvános szertartásokat tartottak, s a források szerint csupán az arra illetékesek léphettek be az adott város istenének vagy patrónusának lakóhelyéül szolgáló zikkuratba.

Egyiptomi piramisok

A világ leghíresebb piramisai Egyiptomban találhatók, 2008-ig a fáraók országában összesen 135 piramist tartottak nyilván. A legismertebb a gízai Kheopsz-piramis, amely az egyik legnagyobb a világon. Az angliai Lincoln-katedrális 1311-ben történt befejezéséig ez volt a legmagasabb építmény a Földön.

Kheopsz piramisa

Az 52 600 négyzetméter alapterületű piramis az ókori világ hét csodájának egyike volt, s ez az egyetlen, amely túlélte a modern időket. Az ókori egyiptomiak a piramisokat fehér, csiszolt mészkővel fedték be, amely nagy mennyiségű megkövesedett tengeri üledéket tartalmazott. Ezen kövek legtöbbje az évezredek során leesett vagy elhordták az arabok, s a kairói mecsetek építéséhez használták fel.

Dzsószer lépcsős piramisa

A legtöbb egyiptomi piramis Kairó közelében található, egyik kivétel a jelenlegi fővárostól 600 kilométerre délre található abüdoszi templomegyüttes. Az egyiptomi piramisépítés a harmadik dinasztia idején, Dzsószer fáraó uralma alatt vette kezdetét. A legutolsó piramisépítő uralkodó I. Jahmesz volt, akinek uralkodását követően a fáraók földi maradványait főként a Királyok Völgyébe temették.

Közép-Amerikai piramisok

Számos közép-amerikai kultúra (azték, maja, zapoték stb.) épített piramis formájú épületeket, amelyek rendszerint lépcsős típusúak voltak, a tetejükön pedig templom helyezkedett el, így inkább a mezopotámiai zikkurátokra hasonlítottak, mintsem egyiptomi társaikra. Térfogata szerint a leghatalmasabb piramis a térségben a mexikói Puebla állambeli cholula-i nagy piramis, amelynek a feltárása a mai napig tart.

A Nap piramisa

A harmadik legnagyobb piramis a világon a Nap piramisa, amely Teotihuacanban a Holtak útján található a Hold piramisa mellett a Cerro Gordo hegy árnyékában. A mexikói piramisok, amelyek általában a városok szívében helyezkedtek el, gyakran szolgáltak emberáldozatok helyszínéül, például a tenochtitlani piramis 1487-es felszentelése alkalmával az aztékok a fennmaradt források szerint négy nap alatt mintegy 80 400 embert gyilkoltak le.

Chichen Itza

A maja piramisok főként az istenségekhez kapcsolódtak, ugyanakkor a tekintélyes hatalommal rendelkezőbb maja vezetők nyughelyeiként is szolgálhattak. Az egyik leghíresebb maja piramis az évente 1,2 millió látogatót vonzó Chichen Itza.

Indiai és indonéziai piramisok

Több olyan hatalmas, gránitból készült templomot építettek India déli részén a Csola Birodalom idején, amelyek közül sokat még ma is vallási célra használnak. Ezek közé tartozik a 11. században épült, s 1987-ben a világörökség részévé nyilvánított tandzsavuri Brihadisvara templom, a Gangaikondacsolapuram templom vagy a darasurami Airavatesvara templom. Utóbbi kettő 2004 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A térség legnagyobb piramisa a Srirangam városban lévő Sri Rangam.

A Sívának szentelt tandzsavuri Brihadisvara templom

Az indonéziai ausztronéz megalitikus kultúra egyik legszebb alkotását, a Punden Berundak nevű, kőből készült lépcsős piramist Jáva nyugati részén, Pangguyanganban fedezték fel. Az építési helyszín magyarázata egy ősi hiedelmen alapul, amely szerint a hegyvidéken és a magas helyeken laknak az ősök szellemei.

Borobudur piramisa

A 8. századi Borobudur buddhista építmény Jáva középső részén található. A később épült templomok a hindu építészet elemeit viselik magukon, erre a legjobb példa a Prambanan templom hatalmas tornyai. A 15. században Jáva szigetén a Madzsapahit időszak ismét az ausztranéz elemek újjáéledését hozta magával: a Sukuh templom a közép-amerikai piramisokra emlékeztet.

Előpiramis Romániában

2011 nyarán archeológusok egy csoportja megtalálta az egyiptomi piramisok előfutárát, ám nem az észak-afrikai országban, hanem – mint azt állítják – Romániában. A felfedezést szenzációnak kiáltotta ki a szakma, miután sikerült feltárni a 4500 éves síremléket Prahova megyében, Aricestii Rahtivaninál. „Ez még Tutanhamon (i.e. 1333-1323) sírjánál is régibb, s egy olyan személyé lehet, aki szintén nagy vagyonnal és hatalommal rendelkezett” – nyilatkozta Alin Franculeasa, a prahovai Régészeti és Történeti Múzeum archeológusa. „Tisztán kivehetőek a most felfedezett és a piramisok belsejében található síremlékek közötti hasonlóságok” – tette hozzá.

„Mindegyik temetkezési emlékmű, s ez a sírhely is rendelkezik egy külső 'fedéllel', amely ugyan nem kövekkel van kirakva, hanem földből készült, kisebb, de legalább három méter magas, s egy méterrel a földbe van süllyesztve. A síremlékhez földalatti folyosók tartoztak, amelyeket kőből, bronzból és fából készült eszközökkel alakítottak ki. Belül egy idős korában elhunyt, magas rangú férfi földi maradványait találtuk meg” – magyarázta Franculeasa. A férfit „magzati” pozícióban, egy hatvan centiméter átmérőjű sírba helyezték.

A régész szerint valószínűleg azért nem dúlták fel a síremléket, mivel a férfit igen szerény körülmények között temették el. Nézete szerint a bronzkori férfi egy dél-ukrajnai félnomád közösségből származott.


	Piramisok a nagyvilágban

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra