Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Amikor a politika uralta az olimpiát

2012. július 31. 08:55

<

1956: a "melbourne-i vérfürdő"

Számos politikai konfliktus tette ismertté az 1956-os melbourne-i nyári olimpiát, amely az első ötkarikás játék volt a déli földtekén, s szintén az első, ahol záróünnepséget rendeztek. Kína bojkottálta az olimpiát Tajvan részvétele miatt, de nem vettek részt Egyiptom, Irak és Libanon sportolói sem, amiért Izrael korábban megszállta a Sínai-félszigetet.

Melbourne nekünk, magyaroknak elsősorban az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt nyert különös jelentőséget. A szabadságharc vérbefojtásának hírére a magyar csapat leeresztett zászlókkal tiltakozott, miközben egyre több ország azt követelte, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság törölje a játékokat. A szervezet akkori amerikai elnöke, Avery Brundage a játékok folytatása mellett döntött, a szovjet elnyomás elleni tiltakozásul Spanyolország, Svájc és Hollandia bojkottálta a világjátékokat.

Ha Brundage az ötkarikás játékok lefújása mellett döntött volna, minden bizonnyal a vízilabda történetének legizgalmasabb összecsapásával lennénk „kevesebbek”. 1956. december 6-án a sporttörténelemben egyedülálló esemény történt a melbourne-i olimpián: két olyan nemzet sportolói mérték össze erejüket, amelyek a világ egy másik pontján éppen harcban álltak egymással. A magyar vízilabda-válogatott az elődöntőben 4:0-ra legyőzte a szovjet csapatot; az indulatokban bővelkedő meccs végén Zádor Ervin súlyosnak látszó sebet kapott, mire a medence vizét vér festette vörösre. A rendkívüli mérkőzés híre és az arról készült fotók bejárták a világsajtót.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	Amikor a politika uralta az olimpiát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra