Múlt-kor.hu

A párt és a rock katonái – 3. rész

Még a Kádár-rendszerben is sikk volt hentessegédből MSZMP-főtitkárhelyettessé (Németh Károly), mezőgazdasági munkásból az Elnöki Tanács elnökévé (Losonczi Pál), vagy cipészsegédből igazságügyminiszterré (Nezvál Ferenc) avanzsálni. Az ilyen társaságban üdítő színfolt volt az irodalomtörténész-kandidátus, Vörösmarty-kutató, írószövetségi titkár, Tóth Dezső kulturális miniszter-helyettes, aki visszafogott, előzékeny stílusáról volt ismert. Ennek fényében különösen nagy megrökönyödést váltott ki, amikor 1981-ben időnként magából kikelve, felemelt hangon beszélt a rockzenészekkel Tatán, ahol a kormányzat és a könnyűzenei élet képviselői háromnapos tanácskozáson vettek részt. A Beatrice frontemberének, Nagy Ferónak viszont nem adtak szót, hiába szeretett volna felszólalni, még a számaik után járó, elmaradt jogdíjaik felől is csak S. Nagy István szövegíró érdeklődhetett. Az utókor szemszögéből úgy tűnik, Tatán egyértelművé vált a Beatrice kivéreztetésére utaló szándék a hatalom részéről.

A rockszakma színe-javát, a könnyűzenei intézmények vezetőit és néhány pártállami korifeust is felvonultató, 1981. március 23-25. között a Mező Imre KISZ-iskolában lezajlott megbeszélésen a miniszter-helyettest az sarkallhatta heves kirohanásokra, hogy akkor eszkalálódott a lengyelországi válság, amely már kihatott a keleti blokk országaira is. Emiatt egyre nagyobb nyomás nehezedett a pártállami vezetőkre, így Tóth Dezsőre is, ebből következően pedig szorosabbra vonták a gyeplőt a kultúrpolitikai irányításban. Ennek egyik megnyilvánulása volt az önálló utat járni igyekvő irodalmárokból álló József Attila Kör felfüggesztése, ami kevesebb, mint két héttel a rocktanácskozás előtt történt. A könnyűzenészek egyes, főleg alternatív csoportjait hátrányosan megkülönböztető minisztériumi véleményt csak erősítette, hogy a Neoprimitív zenekar Szolid a Rita című számával egyértelműen utalt a lengyel helyzetre, ami kifejezetten kínosan hatott Tóth Dezsőre (is), annak ellenére, hogy a szóban forgó szerzemény már jóval a krízis előtt, 1978-ban megszületett, és nem a lengyelországi krízishelyzetet, hanem a szolidaritási rockfesztiválokat parodizálta. Igaz, 1980-1981-ben mindez új tartalmat kapott.

A tanácskozásra részint Bali György, a zenészek fellépéseit szervező Országos Rendezőiroda (ORI) igazgatója készítette fel a miniszter-helyettest, még összefoglaló jelentést is írt neki, így emiatt Tóth Dezső nagyon tájékozottnak mutatkozott a hazai pop-rockzenei élet ügyeiben. De bizonyára eljutottak hozzá a belügyi ügynökjelentésekből készített összefoglalók is, és ezek alapján ítélkezett az együttesekről. Bródy János visszaemlékezése szerint a tárca helyettes vezetője magából kikelve üvöltötte Tatán, hogy „Itt nem lesz szolid a Rita!” (A rocktanácskozásról megjelenő Könnyűműfaj ’81 – Popzene és környéke egy tanácskozás tükrében című, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) által megjelentetett hivatalos kiadvány „természetesen” tompította ennek a kirohanásnak az élét, egyszerű felszólalásként idézte Tóth Dezső expozéját). A miniszterhelyettes fenyegető éllel jelentette ki, a zenészek vegyék tudomásul, hogy nem lehetnek olyan együttesnevek, mint például Bizottság. (Utóbbiak eredetileg valójában Központi Bizottság néven futottak, aztán intézményi nyomásra cserélték le a Központi jelzőt Albert Einstein nevére, így lettek A. E. Bizottság). De Tóth Dezső másért is berzenkedett: „Kérem szépen még megmondom, hogy mi a francnak, már bocsánatot kérek, olyan neveket adni az együtteseknek, hogy Orgazmus. Vagy magyarázzák meg nekem, hogy miért adnak egy együttesnek olyan nevet, hogy URH. Most azt mondják, hogy na ez az öreg pali itten micsoda prűd vagy micsoda izé. Hát nem értik, hogy itt tulajdonképpen (a) normális emberi ízlés van megfricskázva az orra alá? Bagatell dolog, elismerem, soha az életben a Művelődési Minisztérium ebbe nem fog beleszólni, hogyan nevezzenek egy együttest. De azért mégis, gondolják meg, jó ez maguknak?”

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2012. nyár számában olvasható.

Előfizetek most

vagy

Emlékeztetőt kérek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra