Kaszinókként működtek a római fürdők

2012. március 29. 18:26 MTI

Az Aquincumi Múzeum 2009-ben indította el ismeretterjesztő sorozatát azzal a céllal, hogy egyes előadásokon keresztül bemutassa Budapest történetét az őskortól a népvándorlás koráig. Az előadásokra minden hónap első vasárnapján kerül sor.

"Szinte közhelyszerű, hogy milyen fejlett volt a római kor fürdőkultúrája, mindannyian hallottunk a római vízvezetékekről, de vajon tényleg ennyire ügyeltek a birodalom polgárai a tisztaságra? Valójában tudatában voltak-e annak, hogy a tisztaság fél egészség? Mihez kezdtek a szeméttel, voltak-e intézkedések a járványok megelőzésére?" - sorolta az Aquincumi Múzeum régésze, aki előadásában ezeket a kérdéseket szeretné megválaszolni.

Mint Vámos Péter kifejtette, a római városok valójában elég koszosak voltak, hiszen nem volt megoldva a szemétszállítás. Sok helyen csatornahálózat sem volt, amelyről pedig azt lehetne gondolni, hogy általános volt a római korban. Ily módon a szennyvíz az utcára került, mindez járványok melegágyául szolgált.

"Valószínűleg minden városban egyforma volt a higiéniás helyzet. Az ókori szerzők műveiben nem találunk arra utalást, hogy milyen tiszta volt egy-egy város, ilyesmiről nincs információ, nem érdekelte őket. Sok esetben a járókelők ott végezték el a dolgukat, ahol rájuk tört a szükség. Erről sok felirat tanúskodik, amelyek figyelmeztetik az arra járókat, hogy ne ott, helyben intézze a 'kis- és nagydolgokat'. Ezekről a feliratokról fényképeket mutatok be" - ismertette Vámos Péter.

Mint kifejtette, Pompejiben kövek állnak ki az úttestből. "Sokan ókori 'zebrának' vélik. Ezek valójában a járókelők átkelését segítették, de egészen más módon: olyan magasan állt az úttesten a szennyvíz és a szemét, hogy csak ezeken tudtak átkelni száraz lábbal" - magyarázta. Az aquincumi polgárok például előszeretettel töltötték fel mindenféle szeméttel a használaton kívüli kutakat, nem törődve azzal, hogy esetleg a talajvizeket mérgezhetik, vagyis a "hulladékkezelés" ókori gyakorlata az egészségüket károsíthatja.

Vámos Péter kitért arra is, hogy a húgykőlerakódások alapján sikerült bebizonyítani egy sajátságos edényformáról, hogy valójában éjjeliként szolgált. Ezek az edények a birodalom egész területén kerültek elő, Aquincumban is feltártak ilyen leleteket. "Nemrég szembesültünk vele, hogy valójában ez egy éjjeli. Nem hasonlít a mai éjjelikre, egy magas edény, amely a jellegzetes római cserépfazekakra emlékeztet" - magyarázta.

Járványok is szedték áldozataikat, bár nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen betegségek pusztítottak. A legtöbb szakértő pestis- vagy tífuszjárványokat valószínűsít. "A római korban játszódó filmekben nagyon szépek és egészségesek a szereplők - tiszta a ruházatuk, csillog a hajuk, szabályos a fogsoruk, valójában azonban nem volt annyira rózsás a higiéniás helyzet. A rómaiak nem feltétlenül a napi tisztálkodás miatt jártak a fürdőkbe, amely inkább a társasági élet központja volt. Itt beszélték meg gondjaikat, üzletet kötöttek, olyasféle szerepet töltött be, mint a kaszinó. Természetesen ez semmit sem von le semmit a Római Birodalom civilizációs értékeiből, de a kép nem fekete-fehér, egy kicsit árnyalni kell, ezt szeretném megtenni az előadásom során" - összegezte Vámos Péter.

Az előadásra április elsején, 11-kor kerül sor az Aquincumi Múzeum kiállító épületében.