A Fekete-tenger őskori partvonalát fedezték fel

2011. július 12. 11:53

Az általánosan elfogadott elmélet szerint tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén, a Fekete-tenger még édesvizű tó volt, amelynek nem volt összeköttetése a Mediterráneummal. A gleccserek elolvadásával világszerte emelkedni kezdett a tengerszint, a víz átbukott a Boszporusz-szoroson. A gigantikus árhullám mindörökre megváltoztatta a Fekete-tenger élővilágát, ahogy a partvidékén megtelepedett népesség életét is.

Az elmélet bizonyítékát 1997-ben Walter Pitman és William Ryan, a Columbia Egyetem geológusai szolgáltatták, akik az ukrajnai partoknál a fenéküledéket vizsgálták. Arra az eredményre jutottak, hogy 7500 évvel ezelőttig édesvízi kagylók éltek a ma sós vizű tengerben, amely egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A Fekete-tenger ugyanis az egyetlen, amelyben két különböző, egymással nem keveredő vízréteg van jelen. Az egyik a körülbelül 150 méteres, mérsékelten sós felszíni réteg, a másik a magas sókoncentrációjú mélytengeri réteg. Növény- és állatvilág csak a felső 120-200 méteres rétegben található. A mélyebb vizek oxigénhiányosak, élet nélküli víztömeget alkotnak, ahol legfeljebb anaerob baktériumok tudnak fejlődni.

A Pelko Dimitrov, a Várnai Oceanológiai Intézet professzora által vezetett expedíció tagja volt William Ryan, aki nem egészen biztos abban, hogy a kérdéses partszakaszt valóban a 7500 évvel ezelőtti árhullám "küldte a mélybe". "Az összes eddigi megfigyelésem alátámasztják ezt az elméletet, ám még keressük a teóriának esetlegesen ellentmondó tényeket" - hangsúlyozta a professzor.

Amennyiben az elmélet helytállónak bizonyul, ez egy sor újabb kérdést vet fel, olyanokat, hogy kik éltek a mélybe süllyedt partszakaszon, mi lett a sorsuk, és milyen utóhatásai voltak a történéseknek a régió szempontjából.