Múlt-kor.hu

Müsztrasz: keresztes várból birodalmi központ

Müsztrasz: keresztes várból birodalmi központ

Egy keresztes törpeállam hegyi erődjéből lett a kései Bizánci Császárság második legnagyobb városa a nyugati lovagok által alapított Müsztrasz. A Moreai Despotátus központjának kis mérete ellenére közvetetten jelentős szerepe volt az itáliai reneszánsz kiformálódásában.

Müsztrasz erődjének építése 1249-ben kezdődött meg Spárta városának romjaitól hat kilométerre északnyugatra, II. Vilehardouin Vilmos, az Akháj Fejedelemség uralkodója utasítására. A keresztes állam végzetét beteljesítő 1259-es pelagóniai csatát követően a település újra a Bizánc része lett. A görög hatalom visszatérésével párhuzamosan megkezdődött Müsztrasz felemelkedése, az erődítmény alatt virágzó város alakult ki, amely a Peloponészoszi-félsziget bizánci kézen maradt része, a Moreai Despotátus központja lett. A település fokozatosan a kulturális központtá is vált, így késő-Palaiologosz kor folyamán számos építészeti és művészeti remekmű jött létre Müsztraszban.

Müsztrasz szellemi központ is volt, itt tevékenykedett a görög műveltség nyugatra közvetítésében kulcsszerepet játszó neoplatonista filozófus, Geórgiosz Gemisztosz Pléthón. Pléthón, aki VIII. János bizánci császár kíséretében részt vett az 1438-39-es Ferrara-Firenzei zsinaton, gyakorta tartott előadásokat Platónról az érdeklődő firenzei közönségnek. A bizánci filozófus tanításai visszacsempészték a görög gondolkodót az akkoriban döntően arisztoteliánus nyugati filozófiába, így kulcsszerepet játszottak a reneszánsz neoplatonizmus kialakulásában is. Pléthón hatásának tudható be, hogy Cosimo Medici létrehozta az Accademico Platonicát Firenzében, melyet egy ideig Marsilio Ficino, a jelentős újplatonista filozófus vezetett. Müsztrasz politikai jelentőségét szimbolizálta, hogy itt koronázták meg 1449-ben az utolsó bizánci császárt, XI. Kónsztantinoszt is.

Bizánc 1453-as elestét követően 1460-ban az utolsó despota feladta Müsztraszt, így megkezdődött a több évszázados török uralom. A település ugyan egy rövid időre (1687-1715) velencei uralom alá került, de csak az 1821-ben deklarált függetlenséget követően juthatott újra görög fennhatóság alá. Ottó görög király 1834-ben határozott a modern Spárta felépítéséről, ami egyben Müsztrasz végét is jelentette.

Müsztrasz bizánci emlékei 1989-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára.

Müsztrasz: keresztes várból birodalmi központ

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra