Könyv Grősz Józsefről

2011. május 19. 18:55 MTI

Lakatos Andor, a kalocsai érseki levéltár igazgatója a könyvbemutatón elmondta: 60 éve ezen a napon tartóztatták le a kalocsai érseket, az akcióban 47-en vettek részt. Öt évvel később majdnem ugyanaznap, május 19-én engedték ki a börtönből Grősz Józsefet - tette hozzá. Utalt arra, hogy Kalocsán a sétálóutcában lévő Grősz József-szobor talapzatára a név mellé odavésték a város védelmezője titulust. A kalocsai érsek naplójából kiderül, hogy 1945-ben segített a szovjet katonák ellátásában, ugyanakkor felszólalt túlkapásaik ellen - emlékeztetett.

A levéltárigazgató "szerethető főpásztorként" is említette Grősz Józsefet, aki gyalog járta a várost, beült a templomok hátsó padjaiba, szóba állt az utcán az emberekkel, és fűzfasípot faragott a gyermekeknek. A börtönből való szabadulása után nehéz döntések várták, de a pártállami hatalmat kiszolgáló békepapi mozgalom terjedését sikerrel megakadályozta egyházmegyéjében, ahogy az ügynöki beszervezések is többször kudarcba fulladtak érseksége alatt.

Szabó Csaba, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese rámutatott: Grősz József "emberpróbáló időszakban" lett egyházi vezető. Először a szombathelyi egyházmegyét húzta ki a csődből püspökként, majd 1943-ban nevezték ki kalocsai érseknek; ekkoriban menekültek a bukovinai székelyek Bácskán keresztül az egyházmegye területére.

Mindszenty József esztergomi érsek 1948 végi letartóztatása után két és fél évig ő lett a magyar katolikus egyház vezetője. A katolikus egyház dacolt a kommunista hatalom nyomásával, pedig a szerzeteseket is ekkor börtönözték be. 1951-ben megszállták palotáját, és letartóztatták - mondta a történész. Mint Szabó Csaba fogalmazott, Grősz József eljátszotta azt a szerepet, amit a hatalom elvárt tőle a koncepciós perben úgy, hogy azzal senkinek nem ártott. A bírósági eljárás során nem tudta, milyen ítélet vár rá, még a halálbüntetés is szóba jöhetett. A Grősz-per 27 mellékperében csaknem 30 embert ítéltek halálra, 17 ítéletet végre is hajtottak - hívta fel a figyelmet.

A 70 oldalas bevezető tanulmány után 928 lábjegyzettel ellátott dokumentumgyűjtemény szerepel - közölte. Megemlítette, hogy Mikós Imréhez, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) "hírhedt vezetőjéhez" korábban három éven keresztül együtt jártak a szerzővel interjúkat készíteni, ezek a tapasztalatok érezhetők a könyvön, mégpedig a történeti forrásokban szereplőkhöz való empatikus hozzáállásban.

Kálmán Peregrin azt mondta: az ÁEH felállítására és a Grősz-perre 1951-ben azért volt szükség, mert nem váltotta be a kommunista hatalom reményeit az állam és a katolikus egyház között létrejött 1950-es megállapodás. A kötet célja, hogy a kutatók "lássák együtt a természetest és a természetfölöttit" - hangsúlyozta.