Jordánia visszaköveteli Izraeltől a kétezer éves szövegeket
2011. március 31. 14:47 BBC News
Kétezer évig egy jordániai barlangban vészelte át a történelmi viharokat a feltételezések szerint a legkorábbi keresztény szövegeket tartalmazó „ólomkönyv”, amely segíthet megérteni Jézus Krisztus keresztre feszítését és feltámadását, de általa megismerhetőek a kereszténység megszületésének körülményei is.
Az egyenként öt és tizenöt ólomlevélből készült, gyűrűkkel összefogott szövegeket 2005 és 2007 között fedezték fel Jordánia elhagyatott, északi részén, egy kietlen völgyben. A kiöntő folyó két urnatartót mosott ki, benne egy menóra rajzával díszített lappal; miután a környékre odatévedő beduinok ezt kinyitották, a korai kereszténység rendkívüli relikviájára bukkantak. A leleteket egy másik beduin közreműködésével végül Izraelbe csempészték – legalábbis a jordániai kormány állítása szerint, amely mindent elkövet annak érdekében, hogy visszaszerezze a relikviákat.
A jordániai régiségek osztályának vezetője, Ziad al-Saad szerint a könyveket Jézus követői készíthették néhány évtizeddel a Megváltó keresztre feszítése után. „Akár a holt-tengeri tekercseknél is fontosabbak lehetnek” – mondta a szövegekről a szakember, majd hozzátette: ez lehet a régészet történetének legfontosabb felfedezése.
A szövegeket ólomba vésték, majd ólomgyűrűkkel összefogták; a bankkártya méretű fémleveleken ősi héber nyelven íródott sorok olvashatók, de a szövegek legnagyobb része kódokból áll össze. Ha bebizonyosodik, hogy a relikvia zsidó, vagy keresztény eredetű, akkor valóban szenzációs felfedezéssel van dolgunk – állítják egybehangzóan a kutatók.
Philip Davies, a Sheffield Egyetem professzora szerint a kereszténységre utaló legerősebb bizonyíték a könyvön látható, Jeruzsálem szent városát ábrázoló térkép. „Az előtérben egy kereszt, mögötte Jézus sírja, majd a város falai. Ezek a falak a könyv többi lapjain is visszatérnek, s szinte bizonyos, hogy Jeruzsálemre utalnak. Ez egy keresztény keresztre feszítés” – adott magyarázatot az összefüggésekre Davies.
Margaret Barker Biblia-kutató is azt állítja, hogy nem pusztán zsidó, hanem keresztény relikviáról lehet szó. „Azt tudjuk, hogy a zavaros időkben Jeruzsálemből keletre menekültek az emberek, át a Jordán folyón, egészen addig a pontig, ahol a könyveket megtalálták. A másik bizonyíték pedig maga a szövegek formája: ezek ugyanis nem tekercsek, hanem könyvek” – nyilatkozta a kutató.
Ráadásul van még egy bibliai párhuzam, az egyetlen lefordított mondat ugyanis a Jelenések Könyvében is előfordul, amely a feltámadásra utal. A szakemberek által az erősen oxidálódott szövegeken végzett vizsgálatok kizárták annak a lehetőségét, hogy a könyveket később készítették volna, ugyanakkor azt sem lehet mindent kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy minden lelet ugyanabból a korból származna.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
