Múlt-kor.hu

Bürokratikus bakik szőtték át Galilei perét

Bürokratikus bakik szőtték át Galilei perét

2010. október 8. 10:21

Galileo Galilei második tárgyalására a római inkvizíció sokkal inkább egy átlagos jogi esetként, semmint egy világtörténelmi jelentőségű, filozófiai disputaként tekintett - állítja egy, a The British Journal for the History of Science folyóiratának szeptemberi számában megjelent új kutatás.

A római katolikus egyház által előkészített második per évszázadok óta a tudomány és az egyház első lényeges összecsapását szimbolizálta, a források viszont arra engednek következtetni, hogy ezt az inkvizíció teljesen máshogyan értékelte, s egyáltalán nem tulajdonított nagy jelentőséget neki. A tanulmány szerint a feljegyzésekből ráadásul számos kulcsfontosságú információt is kihagytak az ítéletalkotók.

„Az a nézet, hogy Galilei pere a tudomány és a vallás konfrontációja volt, egyszerűen nem igaz” – jelentette ki Thomas Mayer, az illinoisi Augustana College történésze. „Bárkinek, aki behatóbban foglalkozik a csillagásszal, el kell ezt fogadnia” – tette hozzá. Galilei ebben a Kopernikusz által felvázolt heliocentrikus – e szerint a Föld forog a Nap körül, nem pedig fordítva – világnézet mellett érvelt, szemben az egyház geocentrikus felfogásával. A csillagász második tárgyalásán, 1632-33-ban visszavonta az egyház körében nagy zúgolódást kiváltó tanát.

A római inkvizíció 1542-ben – huszonkét évvel Galilei születése előtt – kezdte meg munkáját; célja az ellenreformáció, a protestantizmus visszaszorítása volt. Galilei első pere után az inkvizíció 1616-ban hivatali utasításában arra figyelmeztette a csillagászt, hogy hagyjon fel a heliocentrikus világnézet terjesztésével, ezt azonban a csillagász figyelmen kívül hagyta – ez vezetett végül tizenhat évvel később a második tárgyaláshoz.

Néhányan úgy érvelnek, hogy az első ítéletről Galilei semmiféle írást nem kapott kézhez, s a vádlott azt hitte, könnyen megúszhatja az esetet; ezek szerint ezt csak a második tárgyalás idején fogalmazták meg, hogy így próbálják meg jobb belátásra bírni a csillagászt. A Galilei peréről készült dosszié azt valószínűsíti, hogy az inkvizíció egy emberi, hibát hibára halmozó, bürokratikus lazaságot megengedő hivatal volt, nem pedig egy mindenható, a csillagászt mindenáron megtörni hivatott intézmény. Ez pedig a konspirációs szálakat szövők érveit gyengíti – állítja Mayer.

Az is elképzelhető, hogy a tárgyaláson részt vevő írnok nem tett említést az írásról, s ezt inkább csak figyelmeztetésként értelmezte, bár Mayer szerint legalább öt feljegyzés árulkodik az írásos ítélet meglétéről; ezek mindegyike a jegyzetek pontatlanságáról, illetve a megszövegezés körül kialakult véleménykülönbségekről árulkodnak. Régebben a kutatók azt tartották, hogy az inkvizíció által kiadott „kivételes” hivatali utasítás Galilei elhallgattatását célozta meg, Mayer viszont cáfolja ezt, mondván, az 1590-es évektől 1640-ig több mint kétszáz ilyen jellegű dokumentumot adtak ki.

Amikor Galilei 1632-ben megjelent a tárgyaláson, az inkvizítorok főleg a hivatali utasításban foglaltak megszegésével vádolták, s nem nagyon foglalkoztak azzal, hogy elmélete mennyiben ellentétes a bibliai tanításokkal. A csillagász ekkor ügyetlenül azt állította, hogy ő csupán egy figyelmeztetést kapott, majd saját magával is önellentmondásba kerülve a hivatali utasításra hivatkozott. "Galilei ezzel lényegében minden létező hibát elkövetett" – állítja Mayer.

Bürokratikus bakik szőtték át Galilei perét

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra