Múlt-kor.hu

Káromkodni, énekelni tilos

Káromkodni, énekelni tilos

2009. december 15. 21:42 Balázs Bálint

A szabadtéri piacok forgalmának fedett csarnokokba terelése egészen új magatartást várt el a résztvevőktől, és pusztán gazdasági elvek mentén kialakított szabályokkal gyakorolt kontrollt felettük. A csarnokokban névvel és számmal ellátott „cégtáblás” árusítóhelyeken jelenhettek meg a termelők és kiskereskedők. A tiszta és rendezett védett és állandó piac nem tűrte a korábbi vásári, vevőcsalogatós hangulatot, a kiabálást, káromkodást, éneklést is betiltotta árusítás közben.

Egészségünk ellen irányuló merényletek

A vásárcsarnokokra ráerőltették a nyílt piacok minden funkcióját. A megszűnt piacok helyén megindult a közlekedési és közműfejlesztés, javult a közbiztonsági és közegészégügyi helyzet. A Magyar Tanítók Kaszinója kezdeményezte, hogy a felszabaduló tereken iskolai játszótereket alakítsanak ki; ezt azonban a Mérnöki Hivatal meghiúsította. A századfordulótól megélénkülő választójogi kiterjesztésért zajló tüntetések, felvonulások viszont többnyire az egykori nyílt piactereken indulnak.

A Nagycsarnok első igazgatója Ziegler Nándor házirendben rögzítette, hogy az árusok csak a csarnok felszereléseit használhatják, egyénileg ácsolt bódékat nem állíthattak fel. A Vasárnapi Újság 1897 június 6-án így számolt be az árusítás megváltozott körülmnyeiről:

"ott árulnak abban a fényes palotában, a mely majd két millió forintba került. Csak mégis fontos személyek hát ők, hogy a főváros ilyen tekintettel volt a kofa üzlet iránt! De legjobban növeli önérzetüket az a czégtábla, a melyik mindenik áruló-helye felett, szép nagy betűkkel hirdeti, hogy itt Tóth Sára árul, amott meg Kis Mária vagy Werner Jozefa.



Mikor a vevőkben szünet van, egyik-másik elmerengve pillant csinos czégtáblájára, elgondolkozik a világ haladásán s úgy érzi, hogy lám biz ő is egyszerű piaczi kofából valóságos czégtáblás kereskedő lett! Ennek aztán öntudatára jutva, magától rátér, hogy most már illedelmesebb modor illeti meg, mint hajdanában, s habár tán még most kissé nehezére esik is az, de nyelvét igyekszik lehetőleg korlátozni, amiben - mellesleg megjegyezve - nem kis segítségére vannak a csarnokban uralkodó szigorú és tréfát nem igen ismerő rendszabályok is."

A termékek szerint meghatározott bérleti díjak rendszere szerint a legtöbbet a halárusoknak kellett fizetniük a hűtőpultok bérlése miatt.



Az árusok ugyanakkor ingyen használhatták az épület felvonóit, illetve a telefont.

A közegészségügyi állapotokat elemezve viszont merőben eltérő leírások is születtek, amelyek a még szigorúbb szabályozás melletti érveket erőltették:

„Mindannyian tudjuk és érezzük is, hogy micsoda lelkiismeretlen, bűnös üzérkedések, visszaélések történnek ezen a téren minden irányban és lehető módon az utczai kofától kezdve a nagykereskedőig, a kistermelőtől a gyárosig; hogy micsoda sok piszkot, egészségtelen, mérges anyagot nyelünk le naponkint, az ez irányban szabadon, félelem nélkül dolgozó lelketlen kufárok nyerészkedési vágyából, a mindennapi kenyér, hús, tej, zsír, vaj, liszt stb. stb. élvezetével, különösen a nagyobb városokban és ezek környékén. Itt is természetesen a szegényebb népréteg az, mely leginkább szenvedi meg e következményeiben oly rettenetes állapotokat, mert nincs módjában, hogy drágán szerezhessen be egészségének veszélyeztetése nélkül élvezhető élelmi szereket.
Legegyszerűbb mód lenne eme baj orvoslására is az, hogy vegyészekből, illetve külön e czélra felállítandó tanfolyam hallgatóiból rendszeresített állásban a községek forgalmához mért megfelelő számú hatósági vegyészek alkalmaztatnának, kiknek kötelességük volna a beosztott kerületeikben levő összes élelmi szerekkel kereskedő üzleteket, vállalatokat, vásári és piaczi árúsokat váratlan időben, naponkint felkeresni s az ott eladásra kerülő czikkeket, anyagokat megfigyelni, megvizsgálni, a rossz egészségtelen anyagokat elkobozni és a vétkes kereskedőt bírságolás vagy árusítási jogának elvonása végett feljelenteni. Ha ez a vegyészi kar tisztességes javadalmazás mellett lelkiismeretes elemekből fog állani, úgy rövid időn belül vége lesz mindenféle élelmiszerhamisításnak, csalásnak s ezzel egészségünk ellen is irányuló merényleteknek és manipulatióknak”
– írta 1912-ben Obonyu Endre „Közegészségügy és orvoskérdés” címmel a Magyar Társadalomtudományi Szemlében (5. évf. 1. sz. 37-60. p.) megjelent cikkében.

Káromkodni, énekelni tilos

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra