Hétvégi várkalauz: Nagykereki

2009. április 18. 14:21

A községet már az Árpád-házi uralkodók idején megemlítette a Váradi Regestrum szövege. A középkor későbbi időszakából több forrás áll rendelkezésre: ezek szerint a környék földjeit birtokló Ártándy család e helyen egy erődítményt emeltetett. Régészeti kutatások hiányában azonban csak valószínűsíthető, hogy e korai épület maradványait a napjainkban látható négyszögletes, belső udvaros reneszánsz várkastélyban kereshetjük.



Fénykorát a 16. század végén élte, amikor Bocskai István szerezte meg. Tulajdonosa kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává alakította, a külső homlokzatokat sgrafittos vakolattal díszítette. A háborús, nyugtalan idők azonban szükségessé tették a külső várfalakat, mély vizesárkokat és tornyokat is, melyek segítségével az őrség visszaverhette a rabolni vágyó ellenséget. Erre az 1604-es esztendőből ismerünk példát, amikor a Rudolf császár és király önkényuralma ellen felkelt Bocskai várát a helyőrség sikerrel védelmezte meg az ostromló császári katonasággal szemben.

A következő évszázadban gyakorta váltakoztak urai, a Bethlen famíliától hozományként Zólyomi Dávid szerezte meg, majd más famíliák is magukénak mondhatták. 1660-ban azonban Szejdi Ahmed budai pasa hadai feldúlták és porrá égették. Korabeli leírás szerint a fényes várkastélyból csak romok és üszkös törmelékek maradtak, a környék is elnéptelenedett.

Az oszmánok kiűzése után lassanként telepesek költöztek a lakatlan területre, akik újra benépesítették az elvadult határt. A bécsi udvar a hozzá hűséges földesuraknak adományozta a felszabadított területeket, így Nagykerekit Josef Kiczing császári hadbiztos szerezte meg. Tőle Csanády Sámuel alezredes kezébe került, aki 1770-ben a várrom alapjainak felhasználásával felépítette barokk stílusú kastélyát, amit a következő évszázadban formáltak át a napjainkban látható alakjára.

Látogasson Nagykerekibe!

Web: www.civertan.hu