Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Erdélyi László

2009. április 1. 14:52

Zsigárd, 1868. március 2. - Zalaapáti, 1947. augusztus 17.

<

1884-ben lépett Pannonhalmán a bencések közé, 1887-90 között a pannonhalmi bencés tanárképző főiskola, 1890-92 között a budapesti egyetem hallgatója volt. 1892-ben bölcsészdoktori, 1893-ban történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1892-től 1910-ig Pannonhalmán főiskolai tanár, közben 1899-1906 között a rend levéltárosa, 1906-10-ben a központi könyvtár őre. Bekapcsolódva az egyetemi oktatásba a kolozsvári egyetemen 1911-től a magyar művelődéstörténet nyilvános rendkívüli, 1912-től nyilvános rendes tanára. 1916-17-ben a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar dékánja. A kolozsvári egyetem Szegedre történő költözése után 1921-től a magyar művelődéstörténet nyilvános rendes tanára, 1924-25-ben a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar dékánja, 1936-37-ben az egyetem rektora volt. Lelkes tanár, igazi pedagógus, aki kötelességének tartotta tanítványai szellemi és erkölcsi gazdagítását. 1938-as nyugdíjazása után a zalavári apátság perjele lett.

Történetszemlélete közvetlenül a forrásokon alakult ki, a pannonhalmi levéltár szinte minden oklevelét ismerte, alaposan tájékozódott az elbeszélő források világában is. Komoly forrásközlő tevékenységet folytatott. Részt vett a 14 kötetes Pannonhalmi Szent Benedek-rend története munkálataiban, egyrészt megindította a sorozatot, másrészt két kötetet is kidolgozott. Szerémi György emlékirata élete végégig foglalkoztatta, akárcsak a székelyek eredete. Célul tűzte ki egy több kötetes magyar művelődéstörténet kidolgozását, amit végül nem tudott megvalósítani. Az 1936-ban megjelent Magyar történelem, és az 1942-ben napvilágot látott Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig című műveiben nagyon sok művelődéstörténeti adatot közölt.

A sokrétű forrásanyag bevonásával új szempontok szerint vizsgálta az Árpád-kor társadalmát, leginkább az egyházi népek tagozódása érdekelte. Magyarország társadalma a XI. század törvényeiben, Az Aranybulla társadalma, A magyar lovagkor társadalma és művelődése című munkáiban az új kutatási eredményeket tette közzé. Ehhez kapcsolódik szenvedélyes, olykor a személyeskedéseket sem mellőző vitája Tagányi Károllyal a Történeti Szemle 1913-1916 közötti évfolyamaiban. A disputában megmutatkozott Erdélyi erős egyénisége, túlzottan bízott saját éleslátásában, kritikai képességeiben. Felületesen kezelte a szakirodalmat, hibás külföldi analógiákat hozott fel példaként, ugyanakkor erre a nagy vitára élete végéig emlékezett.

A Magyar Tudományos Akadémia 1905. május 12-én választotta levelező tagjai sorába. A tihanyi apátság kritikus oklevelei című székfoglalóját 1906. június 18-án tartotta meg. A Szent István Akadémia 1916-ban rendes tagjai közé választotta.

Fő művei: Szerémi György és emlékirata. Bp., 1892.; A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. Többekkel. Szerkesztőtárs: Sörös Pongrác. I-XII. Bp., 1902-16.; A tihanyi apátság kritikus oklevelei. 1906.; Magyarország társadalma XI. század törvényeiben. Bp., 1907.; Magyar művelődéstörténet. I-II. Kolozsvár, 1915-18.; Szent Imre és kora. Bp., 1930.; A magyar lovagkor társadalma és művelődése 1205-1526. Bp., 1932.; Anonymus, III. Béla jegyzője. Szeged, 1933.; Krónikáink atyja, Kézai. Szeged, 1933.; A mohácsi vész nemzedéke. Bp., 1941.; Ötven historikus Szent Istvánról. Szeged, 1941.; Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig. Bp., 1942..

Róla szóló irodalom: Csóka J. Lajos: Erdélyi László. Századok, 1947.; Rottler Ferenc: Erdélyi László társadalomtörténeti "Új rendszere". Az Erdélyi-Tagányi-vita. In: Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek-emlékkönyv. Szerk.: Horváth Pál - Révész T. Mihály. Bp., 1983.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Erdélyi László

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra