Orosz vereséget ünnepelnének az ukránok
2008. június 12. 08:02
A sok kérdésben viszálykodó Oroszország és Ukrajna viszonyát legújabban egy 350 évvel ezelőtt lezajlott ütközet terheli.
<
A történelmi eseményről frissen kiadott újabb ukrán írásművek nem győzik hangsúlyozni, hogy a cári hadsereg "egyik legnagyobb vereségét" szenvedte el a konotopi ütközetben. (A mai Ukrajna északkeleti részén fekvő Konotop mellett lezajlott ütközetben lengyel, litván, krími tatár erők és ukrán kozákok legyőzték az orosz cár és az oroszbarát ukránok közös seregét. Ukrajna nagy részét öt évvel korábban Oroszországhoz csatolták, s a konotopi győzelem nem változtatott ezen a helyzeten.)
Oroszország így a 17. század közepétől lényegében a Szovjetunió 1991-es felbomlásáig fennhatósága alatt tartotta Ukrajnát, és hagyományosan érdekszférájába tartozónak tekintette az országot. 2004 "narancsszínű" forradalmában azonban Nyugat-barát vezetők kerültek hatalomra Kijevben, és azóta számos esetben és ügyben szembekerültek Oroszországgal.
Moszkva váltig hangoztatja, hogy a Kijev által szorgalmazott ukrán NATO-tagság veszélyeztetné Oroszország biztonságát. Nagy vita dúl Moszkva és Kijev között az orosz fekete-tengeri flotta jövőjét illetően is. E flotta támaszpontja egy bérleti szerződés értelmében az Ukrajnához tartozó Szevasztopolban van, a Krím-félszigeten. Moszkva 2017-ig évi 93 millió dollárért bérli a támaszpontot.
Egyes moszkvai közéleti szereplők felvetették a nyilvánosság előtt, hogy a Krím jogi státusa kérdéses, hiszen a félsziget korábban Oroszország része volt, s csak 1954-ben"utalta ki" Nyikita Hruscsov szovjet vezető "a baráti szeretet jelképeként" az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. Jurij Luzskov moszkvai polgármester nemrégiben egy ünnepségen kijelentette, hogy Oroszországnak vissza kellene vennie Ukrajnától Szevasztopolt.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
