A limes kutatásának története
2007. április 16. 13:15
Pannónia területén jelentős változásokat hagyott hátra a közel ötszáz éves római uralom. Az útépítések, a mocsarak lecsapolása, az erdők kivágása, városok, települések alapítása és az útépítések jelentősen megváltoztatták a tájat, kitörölhetetlen nyomokat hagyva az utókor számára. Tartson velünk kalandozásunk legújabb részében!
<
Hova lettek a letűnt korok emlékei? Kérdezhetjük akár történelmi kortól függetlenül és adhatunk rá mindjárt optimális választ is: a maradványok a mai napig mind megvannak, legfeljebb a kutatás technológiai, anyagi okok miatt nem derített még rájuk fényt. Ott vannak a föld alatt, a Duna iszaptengerében, kőbe vésve, a beszélő tárgyakban és a kutatók helyes következtetéseiben.
Mégis minek köszönhető, hogy az ember és a természet romboló hatásának ellenére oly sokat (de sosem eleget) tudunk a mai Magyarország római kori emlékeiről, történéseiről? Szerencsére az évszázadok alatt hivatásos és amatőr kutatók, történetírók, térképkészítők, katonai felmérések gyűjtötték, szolgáltatták az adatokat a római kor akkor még látható emlékeiről, amit a mai régészek felhasználnak és saját kutatásaikkal évről évre bővítnek.
A magyarok honfoglalás után több csoport az egykori római települések, erődök maradványait felhasználva alakított ki magának életteret. Erről olvashatunk az Anonymus által írt - vitatott forrásértékű - Gesta Hungarorumban is, például Lugio-Dunaszekcső kapcsán: "...S azon a helyen Őd a vidék népét meghódítván várat épített, melyet közönségesen Szekcsőnek nevezett azért, mert ott magának széket és állandó lakot állított...". A mű ezen kívül persze további római emlékeket és településeket is megemlített. A Magyarországon található római emlékekről hitelesnek tekinthető feljegyzéseket a 15-16. század folyamán az antikvitás iránt érdeklődő humanisták, Antonio Bonfini, Thúróczy János és Oláh Miklós készítettek.
A hajózható folyó és a Duna mentén a római időkben épített hadiút a középkorban is a kereskedelem fontos katalizátora lett. Nem véletlen, hogy a külföldi utazók is ezt az útvonalat választották magyarországi utazásaik során. A limes kutatásában sokat jelentettek a 16-18. század német és angol utazók leírásai (Brown, Pococke, Milles, Marsigli). Luigi Marsigli - aki katonai mérnökként a római erődök iránt is igen mély érdeklődést mutatott - 1726-ban megjelent munkája nagyban elősegítette a további kutatók munkáját. A külföldi szakembereken kívül azonban a magyar tudósok, kutatók munkássága is jelentős volt. Bél Mátyás, Timon Sámuel vagy Szerdahelyi Gábor leírásai is fontos adatokkal szolgálhattak az utókor számára. Bél Mátyás műveihez Mikoviny Sámuel készítette a térképeket, amelyeken római emlékeket is feltűntetett. A II. József féle katonai felmérések során készült térképek jelölik többek között az eszéki római hidat, valamint számos sáncot és erődöt a limes mentén.
|
Rómer Flóris  |
Lugio
Ripa Pannonica.hu
Támogasd a 
szerkesztőségét!
