Múlt-kor.hu

200 éve rossz helyen kereshetik Napóleon elrejtett aranyát

200 éve rossz helyen kereshetik Napóleon elrejtett aranyát

2019. január 4. 17:12 Múlt-kor

Számos történet kering arról, hogy Napóleon a számára kevéssé dicsőséges, 1812-es oroszországi visszavonulása során hol rejtette el azt a mintegy 80 tonna aranyat, amelyet Moszkvában zsákmányolt. A legismertebb legenda szerint a Semlevo-tóban várja felfedezőit, ám most egy orosz történész teljesen új elmélettel állt elő.

Viacseszlav Rizskov orosz kutató szerint a kincsvadászok két évszázadon át rossz helyen keresték Napóleon állítólagos aranyát. A Rabocsi Put nevű helyi újságnak nyilatkozva kifejtette, ő a helyükben szülővárosa, a fehérorosz határ közelében fekvő Rugynja felé fordítaná figyelmét.

200 éve tartja magát az a szóbeszéd, amely szerint Napóleon 600-800 ezer fős Grand Armée-ja, amely kénytelen volt 1812 végén visszavonulni Moszkva alól és hazaindulni Franciaországba, útban Párizs felé 80 tonna rabolt arany és más értéktárgyban levő kincsét egyszerűen elrejtette. Nem is nagyon volt más választása, ugyanis csak lassította a napóleoni sereget, amely a reguláris katonaságot tekintve mintegy 27 ezer főre csökkenve érte el a porosz határt.

Sohasem találtak fizikai bizonyítékot arra nézve, hogy igaz a legenda. Napóleon egyik tábornoka, Philippe de Ségur árulta el, hogy az aranykincs valóban létezik, mégpedig a mai szmolenszki régióban lévő Semlevo-tóban van elrejtve. A helyszín logikusnak is tűnt, ugyanis nem csupán arra vonult vissza a nagy kompánia egy része, de a tó mellett jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert is hagytak. Megszámlálhatatlan orosz hivatalnok, kutató és kincsvadász próbált az 1830-as évektől kezdve a kincs nyomára bukkanni a tóban, mindhiába.

Néhány történész úgy véli, de Ségur tábornok csupán el akarta terelni a figyelmet az arany igazi helyéről, amely egyesek szerint a mai Fehéroroszországhoz tartozó Berezina folyó környékén lehet. 1812. november 26 és 29-e között a francia és az orosz sereg véres küzdelmet vívott itt. Bár Napóleon át tudott kelni a folyón, katasztrofális vereségeket szenvedett. 2012-ben egy fehérorosz-francia expedíció kutatott a helyszínen, ám nem talált semmit.

Viacseszlav Rizskov elmélete szerint Napóleon valóban menesztett néhány csapattestet a Semlevo-tóhoz, hogy a seregében lévő esetleges kémeket félrevezesse, ám úgy véli, a 80 tonna arany végül attól délebbre, a Rugynja városka közelében lévő Bolsaya Rutavecs-tóban található. Mint elmondta, egy keskeny töltést húztak fel sebtében a franciák, és azon keresztül egyenesen a tó közepébe rejtették a zsákmányt, amelyet hamarosan befedett a sűrű iszap. Állítólag vannak olyan beszámolók, amelyek nyomon követték, hogy a töltés hogyan fordult bele az évek során a tó vizébe, valamint felmutatott egy 1989-es elemzést is, amely szerint a tóban szokatlanul magas az ezüstionok koncentrációja. Úgy véli, a megfelelő felszerelésekkel ki lehetne emelni az iszapba mélyen belesüllyedt kincsleletet.

Nem mindenkit győztek meg az orosz történész érvei. Vlagyimir Porivajev hivatásos kincsvadász szerint – aki éveket töltött kutatással a visszavonuló francia sereg útjain – mindez csupán fikció. „A történészek és a kutatók két évszázad óta elemzik Napóleon visszavonuló seregének napi előrehaladását. Teljesen valószínűtlen, hogy képes lett volna minden feltűnés nélkül közel 400 lovasszekérrel ideiglenesen elhagyni seregét” – magyarázta. A töltésépítéssel kapcsolatosan is cinikusan fogalmazott: „el tudják képzelni, ahogy néhány francia huszár odavágtat, épít egy-két nap alatt egy kis gátat a fagyos vízben, majd talán még egy kis vízalatti kriptát is a több tonna kincsnek? Talán búvárfelszerelésük is volt?”

Továbbá rákérdezett, hogy vajon Rizskovnak van esetleg más érve is az ezüstion koncentrációján kívül, mivel az köztudott, hogy a szmolenszki területen lévő vizekben a természeti adottságokból kifolyólag is igen magas a nemesfém-koncentráció. Megemlítette azt is, hogy Bolsaya Rutavecs-tó a körülötte lévő másik öt tavacskával egyetemben 1975 óta természetvédelmi területnek minősül. Ki vannak tiltva a motorcsónakok, még a horgászok is csak a parton foghatják botjaikat, szóval a tó fenekének feltárása igen nagy felbolydulást okozna.

Porivajev elmondta, évente többször is előállnak és megkeresik őt újabb és újabb elméletekkel a napóleoni kincs rejtekét illetően. Kétségkívül nem mind olyan szemet gyönyörködtető, mint a rugynjai hipotézis. Hozzátette: nem teljesen szkeptikus az aranykincs létezésének kérdésében, ám ha egyszer megtalálják, az minden bizonnyal a véletlennek lesz köszönhető.

200 éve rossz helyen kereshetik Napóleon elrejtett aranyát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tél: 7 végzetes pillanat

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra