Múlt-kor.hu

Nyolc bizarr háború

Nyolc bizarr háború

2014. december 9. 12:30

Az elmúlt évezredek során az ember sokféle okból keveredhetett háborúba: terjeszkedni akart, küzdött a becsületért, a dicsőségért, a szabadságért, és még hosszasan sorolhatnánk. Azonban a történelem látott már olyan összecsapásokat is, amelyek kevéssé magasztos célokat tűztek ki maguk elé, s inkább mulatságos, érthetetlen vagy éppen szánalmas okból törtek ki. Összeállításunkban a nyolc legbizarabb háborút mutatjuk be.

Egy kis spanyol falu Franciaország ellen

1883-ban egy dél-spanyolországi kicsiny falu, Lijar mind a háromszáz lakója mélységesen felháborodott, amikor arról értesült, hogy a Párizsban vendégeskedő királyukat, XII. Alfonzt sértegette, inzultálta, sőt meg is támadta a párizsi csőcselék. Ezt a felségsértést nem nézhették tétlenül, s Lijar polgármestere, Don Miguel Garcia Saez 1883. október 14-én bejelentette a hadiállapotot Franciaországgal.

Lijar

Az egyetlen áldozattal sem járó, vértelen harc több mint kilenc évtizeden át tartott, "enyhülés" csak az idén egészségügyi állapota miatt lemondott János Károly 1976-os párizsi utazásakor következett be. Mivel a helyiek úgy vélték, a francia főváros lakói "ezúttal" tisztelettel viseltettek a spanyolok királyával szemben, Lijar tanácsa 1981-ben beszüntette az ellenségeskedést a franciákkal és "tűzszünetet" kötöttek az országgal. Így 98 év után ismét béke lett a falu és Franciaország között.

Háború egy tölgyfavödörért

1325-ben két egymással rivalizáló itáliai városállam, Modena és Bologna között egy igen "különleges" tárgy miatt tört ki egy végül tizenkét éven át húzódó véres háború. A casus belli egy tölgyfavödör (secchia) volt. A háború közvetlen előzménye az volt, amikor Modena néhány katonája betört Bologna városába, s provokáló szándékkal elloptak egy zsákmánnyal teli favödröt a főtérről.

A tölgyfavödör, amely miatt 12 éven át harcolt Modena és Bologna

A büszkeségében megsértett Bologna visszakövetelte a vödröt, s mivel elutasításba ütközött, hadat üzent. A kétezer életet követelő háború egyetlen csatájában, a zappolinói ütközetben Modena diadalmaskodott, így a vödör soha nem került vissza Bolognába. A tárgy a mai napig a modenai katedrális harangtornyában található.

Egyszerre három ország ellen

Paraguay elnöke, Francisco Solano Lopez hatalmas csodálója volt a fél Európát leigázó Napóleonnak, s úgy vélte, ő is hasonló hadvezéri kvalitásokkal bír. Taktikai képességeit azonban sehol sem tudta megcsillogtatni, ugyanis a dél-amerikai ország és a szomszédos államok között béke honolt. Lopez megoldotta e "problémát", s 1864-ben egyszerre három szomszédjának, Argentínának, Brazíliának és Uruguaynak is hadüzenetet küldött.

Ez volt minden idők egyik legfeleslegesebb háborúja, ugyanis Paraguaynak semmi oka nem volt arra, hogy fegyveres összecsapást indítson a nálánál jóval erősebb országok ellen. Az eredmény katasztrofális volt: a körülbelül 600-900 ezres ország lakosságának 60-70 százaléka életét veszítette a csaták, az éhezés, valamint az ellenséges csapatok fosztogatásai következtében. 

A brazil flotta Humaitát ostromolja

A brazil flotta Humaitát ostromolja

A kóbor kutya háborúja

A 20. század egyik legbizarrabb konfliktusában egy szegény kóbor kutya robbantott ki egy nemzetközi válságot. Ez az incidens volt a csúcspontja a Görögország és Bulgária közötti, hosszú éveken át tartó ellenségeskedésnek, amely már a balkáni háborúk során érlelődni kezdett. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor 1925 októberében egy szökött kutyát kergető görög katonát lelőttek a görög-bolgár határon, mivel átlépett a bolgár oldalra.

A kóbor kutya háborúja

A lövöldözés csatakiáltásként hallatszódott a görögök oldalán, akik nem sokkal később betörtek Bulgáriába, s több falut megszállás alatt tartottak. Már Petrich városát bombázták, mikor a Népszövetség közbelépett, s elítélte a támadást. Egy nemzetközi bizottságnak végül sikerült elsimítani a két ország közötti tíznapos konfliktust, ám a félreértés okozta támadás így is mintegy 50 ember halálát okozta.

Disznóháború

A 19. század közepén a hatalma teljében lévő Brit Birodalom és a feltörekvő Egyesült Államok egy sertés miatt szólalkozott össze. Az ellenségeskedés 1859-ben San Juan vitatott hovatartozású szigetén kezdődött, amely az USA szárazföldi területe és a Vancouver-sziget között helyezkedik el. Ebben az időben a kérdéses sziget amerikai telepeseknek és a Hudson’s Bay Company (Hudson-öböl Társaság) brit munkavállalóinak adott otthont; természetesen mindkét fél igényt tartott a sziget termékeny talajú földjeire.

A disznóháború első és egyetlen lövése 1859. június 15-én dördült el, amikor egy Lyman Cutlar nevű amerikai farmer lelőtt egy brit tulajdonban lévő fekete kan disznót, amely a burgonyapalántái között turkált. A kimúlt sertés okozta vita csak tovább fokozta a lakosok közti feszültséget, és Cutlar letartóztatása is felmerült.

George E. Pickett kapitány csapatai a kép bal oldalán, míg a Hudson’s Bay Company dokkjai a jobb oldalon láthatók

George E. Pickett kapitány csapatai a kép bal oldalán, míg a Hudson’s Bay Company dokkjai a jobb oldalon láthatók.

Miután az amerikaiak jelentették az incidenst, a U.S. Army a két évvel később kirobbanó polgárháborúban a Konföderáció oldalán harcoló George E. Pickett kapitányt küldte San Juanra, aki egy maroknyi csapattal elfoglalta a szigetet, mire a britek egy flottát küldtek a partokhoz. Az abszurd patthelyzet több héten át fennállt, majd 1859 októberében egyfajta közös katonai megszállásban egyeztek meg a felek, amivel véget ért a - szerencsétlenül járt disznót leszámítva - vértelen összetűzés.

A nagy emuháború

Talán ez volt a történelem egyetlen formális háborúja, amelynek az egyik "hadviselő fele" nem ember volt, hanem egy állatfaj. Az 1930-as évek elejére Ausztráliába is begyűrűzött a gazdasági világválság, a kormány képtelen volt felvásárolni a mezőgazdasági terményeket, amelyeket a kereslet hiánya miatt sokszor le sem arattak. A parlagon heverő, több tonnányi zöldség és egyéb növény azonban felkeltette az emuk figyelmét. A röpképtelen madarak a bőséges táplálék miatt hihetetlen mértékben elszaporodtak, s a becslések szerint 1932-re már 20 ezer emu szaladgált az ausztrál pusztaságban.

A nagy emuháború

A seregnyi madárnak az ausztrál katonaság üzent hadat. 1932 november közepén indult meg a hajtóvadászat, azonban a madarak nem adták könnyen az életüket. Három komolyabb próbálkozása is volt az ausztrál tüzérségnek: az emuk annyira megszokták az embert, hogy tűrték, hogy géppuskákat állítsanak fel mellettük, azonban az első puskalövésre szétrebbentek.

Az első támadásnál mindössze 50, a másodiknál pedig csupán 12 példányt sikerült leteríteniük, ugyanis egy-két golyóval a testükben is vígan tovább tudtak futni a madarak. A harmadik támadást már egy teherautó platójáról vezényelték, azonban a 2500 kilőtt töltény ellenére csupán két-háromszáz emu és egy farmer néhány tehene - mint civil áldozat - maradt a csatatéren. Körülbelül másfél hét után a védelmi miniszter lefújta az akciót, ugyanis a sajtó közreműködésével fél Ausztrália a hadsereg "baklövésén" nevetett.

Százórás futballháború

A két közép-amerikai ország, El Salvador és Honduras között már évek óta feszültséget okozott a bevándorlás kérdése, amikor mindez 1969. július 14-én tettlegességig fajult. A közvetlen okot az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra való kijutást eldöntő selejtező jelentette, amelyen e két ország nemzeti tizenegye csapott össze. A találkozó 3-2-es salvadori győzelemmel végződött, azonban a két szomszéd közti mérkőzés nem fejeződött be a játékvezető hármas sípszójával.

Százórás futballháború

A mindkét oldalon elavult második világháborús hadieszközöket felvonultató konfliktusban El Salvador támadott elsőként. Könnyű győzelemre számítottak, azonban Honduras keményen ellenállt, így öt napon át tartó öldöklő küzdelem alakult ki, amelyben háromezren vesztették életüket. Július 18-án éjjel az Egyesült Államok közvetítésével tűzszünetet kötöttek a háborús felek.

A Hondurasba bevándorló salvadoriak végül hazatértek, ami hatalmas válságot okozott az amúgy sem szilárd lábakon álló közép-amerikai ország gazdaságában. A belső társadalmi feszültségek tíz évvel később egy több mint egy évtizeden át tartó polgárháborúban csúcsosodtak ki.

A leghosszabb háború

1986. április 17-én Hollandia 335 éves hadiállapot után békét kötött a Nagy-Britanniához tartozó Scilly-szigetekkel. A világtörténelem valószínűleg leghosszabb háborúja azonban az egyik legkíméletesebb is volt egyben, ugyanis egyes források szerint senki sem hunyt el az összecsapások során.

A háború kitörése az angol polgárháború idejéhez köthető. A Cromwell vezette parlamenti erők már gyakorlatilag egész Angliát uralmuk alá hajtották, a királypártiak pedig a szigetországtól mintegy 45 kilométerre délnyugatra lévő Scilly-szigetekre szorultak vissza. Hollandia, amely függetlenségének kivívásához korábban angol segítséget is kapott, viszonozni kívánta a szívességet, s néhány csatahajót küldött a mindössze 16 négyzetkilométer területű szigetcsoporthoz. A királypárti hajók rajtaütései és kalózkodása azonban jelentős veszteségeket okoztak a holland flottának, amelynek admirálisa jóvátételt követelt.

A leghosszabb háború

Miután nem kapott kielégítő választ a szigetektől, a bosszús admirális 1651-ben jogilag igencsak megkérdőjelezhető hadüzenetet küldött a királypártiak uralta 140 szigetnek (tehát nem egész Angliának, csak egy országrésznek). Néhány hónap elteltével Cromwell hadserege elfoglalta a szigetet, s a hadiállapotról elfeledkeztek.

Az elkövetkező századokban a sziget lakói között legendaként élt tovább a Hollandia ellen "folyó" háború, míg 1985-ben egy helyi történész, valamint a helyi tanács úgy döntött, végére jár a történetnek. Megkeresték a holland nagykövetséget Londonban, ahol megerősítették, hogy formálisan valóban hadban állnak a szigetekkel.

Az ünnepélyes békekötésre 1986 áprilisában került sor, amikor a holland nagykövet személyesen érkezett a szigetekre, s a lakók végre fellélegezhettek: ezt követően nem kellett tartaniuk egy esetleges meglepetésszerű holland támadástól.

Nyolc bizarr háború

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra